Hajdanán Marosvásárhelyen a jégkorong is az országos élvonalhoz tartozott, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a helyi Locomotiva–RATA együttese 1950-ben és 1951-ben országos bajnoki címet szerzett. A következőkben a jégkorong kezdeteiről és a kétszeres országos bajnok együttesről tudhatnak meg több érdekességet.

A jégkorongot a Csíkszeredából a marosvásárhelyi Kereskedelmi Szakközépiskolába került Eugen Telea diák honosította meg, de szer­vezett formában először 1935-ben játszottak a Ligetben, az egykori „Gödörben” (a mai sportcsarnok helyén), ahol jégpályát létesítettek. Mindezt Aurel Rațiu könyvéből is tudhatjuk, amelyet a helyi sport történetéről jelentetett meg 1997-ben. Hajdanán kemény telek voltak, így novembertől márciusig hokizhattak, mindamellett, hogy nem voltak kötelező edzések: aki tudott, az eljött délután, vagy amikor ideje volt erre.

A korabeli szokásnak megfelelően és elfoglaltság hiányában a nyári sportágak megszállottjai télen korcsolyát húztak a lábukra, s jégkorongoztak, így rövid időn belül ügyes hokisokká formálódtak.

1936-ban már két helyi csapat vesz részt az országos bajnokságban (Mureșul és MSE), és 1938-ban, illetve 1940-ben a harmadik helyet szerezték meg két vállra fektetve a nagynevű csíkszeredaiakat és gyergyóiakat is.

A jégkorongozók más sportágakban is remekeltek. A negyvenes évek második felében, a legtöbb sportágban Marosvásárhelytől tanultak a bukaresti sportolók. Nem csoda, hisz a legtöbb remek sportember több sportágban is jelest alakított, sőt válogatott szinten is teljesítettek: Fülöp György (úszás, vízilabda, kosárlabda), Publik Antal (labdarúgás és jégkorong), Naşca Petru – Pepi, Deák Gyula (úszás és vízilabda) stb. – mondta el  Zajzon Pál egykori kosárlabdázó, labdarúgó. Az Incze-testvérek (I. Gabi, II. László – Paci, III. Tuka – labdarúgás és jégkorong) messze a legjobbak voltak abban az időben Romániában, olyan fölénnyel vezették a jégkorong-bajnokság találatszerző listáját, hogy a többiek meg sem tudták őket közelíteni.

1950-ben végre Marosvásárhelyre került a baj­noki cím. 1950. január 10–18. között megtartott brassói döntőt a marosvásárhelyi RATA nyerte meg, miután 15-0-ra győzte le a segesvári CFR-t, 6-1-re a ploiești Petrolult, majd az elődöntőben 3-3-ra végzetta csíkszeredai IPEIL ellen, majd 5-1-re verte a brassói Steagul Roșut, így országos bajnok lett.

1951-ben a január 10–14. között a Csíkszeredában megrendezett országos bajnokságon a nyolc részt­vevő közül a Locomotiva–RATA diadalmaskodott: 16-0-ra verte a galaci Locomotivát, majd 6-1-re a bukaresti Partizanult, aztán a döntőben 4-2 arány­ban hengerelte le a csíkszeredai IPEIL együttesét, így újra országos bajnok lett.

A háború után 1945-ben beneveztek a Románia-kupa sorozatába, amit 1946. január 5–7. között rendeztek Csíkszeredában, és azt meg is nyerték, de az 1948-ban Marosvásárhelyen megszervezett bajnokságot elveszítették, másodikok lettek. 1948-ban Prágában volt a világbajnokság, ahol a román válogatottban a két Incze testvér, Paci és Gabi szerepelt, akik az A osztályos labdarúgó bajnokságban is kiválóan szerepeltek. 1950-ben, már a szakszervezeti pénzzel is támogatott RATA csapatával, Brassóban nyertek bajnokságot, 1951-ben is elsők lettek a Locomotiva–RATÁ-val. Akkor az volt a szabályzat, hogy ha egymás után három bajnokságot nyernek, akkor sport­mesteri címben részesülnek, de harmadszorra ez nem sikerült, így nem jött össze a cím megszerzése. Az „aranycsapat” végül 1954 után pénzhiány miatt megszűnt.

Incze I., Incze II., Incze III., Togănel és dr. Bíró Jó­zsef Csíkszeredába, Biró Sándor a bukaresti Dina­móhoz, majd Incze III. Csíkszeredából a CCA-hoz, a későbbi Steaua elődjéhez került. Később Incze Paci hokiedző lett a helyi Dinamónál. Marosvásárhelyen megalakult a Spartac (a Locomotiva–RATA utód­ja), majd a Constructorul csapata, amelyekben, ha nem is a régi színvonalon, de tovább folytatódott a jégkorongozás, viszont a jó eredmények elmaradtak.

Forrás: A marosvásárhelyi Csukák által küldött anyag alapján