Névjegy: Antal László
Születési dátum: 1983. 07. 13.
Központ: Alcsík
Korosztály: kapusedző
Korábbi klubok: Csíkszereda
Gyerekkor, sporthoz fűződő viszony kialakulása
Csíkszeredában születtem egy sportszerető családban. Édesapám focizott korábban, így kiskoromban nagyon sok alkalommal néztünk ki a focipályára az akkori Rapid mérkőzéseire, és télen természetesen a Sportklub meccsein is ott voltunk. Nem sokat értettem a látottakból, de valahogy örökre vonzott a pálya és annak hangulata. Iskolás voltam már, amikor Mezei Imre tanár úr toborozta a gyerekeket. Én arról a korosztályról lemaradtam, ugyanis nem volt korcsolyám. Már harmadikos voltam, amikor megkaptam az első korcsolyámat, és a barátom unszolására elhatároztam, hogy elmegyek egy edzésre. Hamar kivágtam a testvérem National botjából, betekertem műanyag szigetelőszalaggal, és neki a fenetlen korival az edzésnek. Mezei edző el is csodálkozott, hogy két hét alatt szinte semmit nem tanultam korcsolyázni, míg ő rájött, hogy a kori nincs megélezve. Élezes után könnyebben ment a tanulás, de nem tudtam beérni a többieket, ezért felajánlotta, hogy megpróbálhatom a kapuban, es ott is ragadtam 17 évre.
Pályaív
Sikerült beverekednem magam a kis és nagyifjúsági válogatottakba is, ezért csakhamar megjött az első felnőtt csapat felkérése a bukaresti Sportul Studențesctől, ekkor még csak 19 éves voltam. Aztán egy sikeres U20-as vb után megkerestek a Csíkszeredai Sportklubtól is. Mindeközben a brassói George Barițiu nappali jogi tagozatára jártam. Hét szezont töltöttem el a csíkszeredai csapatnál, voltak kisebb nagyobb sikerek és csalódások is. Aztán egyszer csak szembe kellett néznem a ténnyel, hogy nem újítottak szerződést velem. Kaptam felkérést más csapattól, de úgy döntöttem, hogy eljött az idő a családalapításra, így abbahagytam a jégkorongozást.
Edzői hivatás
Számomra megadatott a lehetőség a Székelyföldi Jégkorong Akadémia által, hogy kapusedző lehessek, és elvállaltam ezt a szerepet, mert pályafutásom alatt nem volt soha egy állandó kapusedzőm, és ennek a hiánya érződött. Amikor az új generációk felnőttek, az én ösztönszerű védésem már nem volt elegendő az ő felkészültségükkel szemben. Én szeretném, ha itthon a kapusok megkapnák ezt a képzést.
A hivatásszerű oktatás alatt a tanítás mellett én elszántságot, fanatizmust is értek. Igyekszem a gyerekeket, fiatalembereket, lányokat felkészíteni nemcsak a sportra, hanem az előttük álló életre is. Edzőnek lenni azt is jelenti, hogy próbálom átadni a tudásomat, tapasztalataimat. Pszichológusuk, boxzsákjuk vagy éppen a legjobb hallgatóságuk igyekszem lenni.
Értékrend/filozófia
A sport maga az érték, segít egészségesnek maradni úgy fizikailag, mint szellemileg. A gyerek megismer egy új közösséget, új barátokat, új tanítókat, új kihívásokat kap a mindennapi óvodai vagy iskolai programja mellé. Sokszínűséget hoz az életébe, ezért az ő látószöge is kitágul.
Siker
Természetesen fontos, hogy sikeresek legyünk a sportban is, érjünk el kiváló eredményeket, de a legfontosabb számomra az, ha a gyerek beleszeret a sportba, sportbarát lesz, megérti a sport értelmét, lényegét, és ezt továbbviszi akár egy sikeres sportpályafutással, akár edzőkent, akár egy sikeres vállalkozóként, aki a sportot támogatja majd, akár családapaként, aki kiviszi a gyereket a sportpályára, és megfertőzi a sport szeretetével.
Bónusz
Hobbi: Szeretek zenét hallgatni, elmélkedni, biciklizni, kapura lőni a kapusoknak.
Kedvenc csapatok: Csíkszeredában születtem, ezért egyértelmű, hogy a szívemhez mindig a csíki csapat áll a legközelebb, de szurkolok az összes székelyföldi csapatnak.
Legemlékezetesebb pillanat edzőként: Minden pillanat emlékezetes, amikor csillogó szemeket, nevető arcokat látokat, amikor látom, hogy a gyerekek szeretik és élvezik is azt, amit csinálnak. Azok a boldog tekintetetek örökre beíródnak az emlékezetembe.