Jégkorongozó „palánták” hozzátartozóival beszélgetve, szülői értekezletekre bekapcsolódva, sokszor szembe jön velem a kérdés, hogy ha a gyermek 16-18 évesen mégis úgy dönt, hogy a hoki a továbbiakban „csak” egy szenvedély, hobbi marad számára, akkor megérte-e belefektetni azt a sok időt, energiát, lemondást és anyagi áldozatot, amivel az elmúlt évek jártak. Szakemberek segítségével erre a kérdésre igyekszünk választ adni.

Ha csupán abból az aspektusból vizsgáljuk meg a történetet, hogy profi jégkorongozó lett-e a gyermekünk vagy sem, akkor természetesen joggal merülhet fel a dilemma. A gyermekek egészséges fizikai, pszichológiai és mentális fejlődésének vizsgálata szempontjából azonban ez a kérdés teljesen irreleváns.

Az elmúlt néhány évtizedben annyira átalakult a világunk, megváltoztak a szokásaink, hogy minden olyan tevékenység, amely mozgásra sarkallja a gyermekeinket, szinte szó szerint aranyat ér. Egy szülőnek, egy felelős felnőttnek nem lehet más feladata, mint biztosítani a gyermeke számára azokat a körülményeket, ahol biztonságban és a korának megfelelően fejlődhet. Hogy felnőtt korára aranyérmes olimpikon, egy kreatív művész, egy jókedélyű pedagógus, vagy éppen egy egészségesen versengő típusú üzletember lesz-e, az szinte teljesen mindegy.

Csíkszeredában dolgozó gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász kollégáim segítségét kérve és a legfrissebb kutatásokat átfésülve, igyekszem néhány gondolatban bemutatni azt, hogy milyen jótékony hatása van a mozgásnak (s ezen belül is a jégkorongsportnak) a fejlődő gyermeki szervezetre.

Akár az embert, akár az állatvilágot nézzük, az egészséges egyedfejlődés kulcsa a szabad játék.

Főleg a korai években a mozgásnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy a gyermek izomzata, csontozata és idegrendszere megfelelő módon fejlődhessen. A tudomány mai állása szerint az ingerszegény környezetben felnövő gyermekek a későbbiekben többek között tanulási nehézségekkel, memóriaproblémákkal, mozgáskoordinációs kihívásokkal, figyelemzavar kialakulásávál nézhetnek szembe.

A mozgás ugyanis egy egymásra épülő folyamat alapköve. Fejlődése hatással van az idegrendszerre, az idegrendszer hatással van a kommunikációra, a gondolkodásra és a szociális kapcsolatokra. Hogyha a mozgás megfelelőképpen fejlődik, akkor pozitívan befolyásolja mindezeket.

Az utóbbi évtizedekben a fiatalok életéből eltűnt a grund, egyre kevesebb időt töltenek a szabadban, játszótéren egymást, vagy valamilyen játékszert kergetve. Ezért a felnőttekre hárul a feladat, hogy ezt a hiánypótló cselekvést valamilyen módon megszervezzék a gyermekeik számára.

A jégkorong olyan sportág, amely a grundnak, a régen bevett szabad, mozgásgazdag játéknak talán a legmegfelelőbb alternatíváját tudja biztosítani, hiszen komplexitásának köszönhetően majdnem minden izomcsoportot átmozgat és fejleszt, segíti a szem-kéz-láb koordinációjának fejlődését, illetve dinamikájának köszönhetően segíti a fiatalokat a gyors döntéshozásban is.

Tekintsük át, hogy milyen fejlesztő szerepe van a sportnak, mozgásnak általánosan a gyermekek fejlődésére nézve.

Fizikai előnyök

• Erősíti a csontokat, izmokat.
• Fejleszti az egyensúlyérzéket.
• Ellensúlyozza a mai hétköznapokra jellemző ülő életmód káros hatásait.
• Csökkenti a krónikus megbetegedések és az elhízás kockázatát.
• Segíti a mozgásszervi megbetegedések, eltérések, tartáshibák megelőzését, rendbehozatalát.
• Tónusosabb izomzatot, helyesebb testtartást, erőt, gyorsaságot, jobb állóképességet eredményez. Ezáltal a gyerek könnyebben megállja a helyét minden fizikai igénybevétel esetén.
• Javítja az alvás minőségét. A minőségi alvásnak pedig kritikus szerepe van a regenerálódásban.

 Kognitív fejlődés, a tanulásra gyakorolt pozitív hatás

• A sport által fejlődnek a végrehajtó funkciók, mint például a figyelem, a memória, a késleltetés vagy a mozgásszabályozás, amelyek fokozzák az iskolában szükséges koncentrációs képességeket.
• Azok a gyermekek profitálhatnak a mozgás jótékony hatásából, akik intenzív, vagy közepesen intenzív mozgást végeznek. A jégkorongsport ide sorolható.
• Szülők beszámolói szerint azzal a tévhittel ellentétben, hogy a sport mellett nem jut elég idő a tanulásra, a jégkorongszezon ideje alatt sokkal jobbak a tanulási mutatók, mint a szezon befejeztét követő két hónapban.

Pozitív befolyás az érzelmi fejlődésre

• A sport nagy hatást gyakorol a gyermekek érzelmi fejlődésére is, hiszen pozitív érzések jelennek meg már pusztán a játék örömétől is. Ez a stressz csökkenéséhez vezet, illetve növeli az önbizalmat, önértékelést. Kiemelten fontos ebben a korban, hogy minél kevesebb stressz érje a gyermeket, hiszen a stresszhormonok hatására képtelen a gyermeki agy a tanulásra, fejlődésre.
• Jó hatással van az internalizáló problémákkal (lehangoltság, szorongás, alacsony önértékelés) küzdő gyermekekre is, hiszen számos tanulmány bizonyítja, hogy a mozgás antidepresszánsként hat a gyermeki szervezetre is.

Személyiségfejlesztő hatás

• A jégkorong mint csapatsport egy sor olyan készség, személyiségjegy kialakulását segíti, amely a későbbiekben az élet minden területén hasznosítható. Ilyen az akaraterő, az önbizalom, az alkalmazkodóképesség, az ambíció, a motiváció, a fair play.

Társas kapcsolatok

• A csapatsportok nagyban elősegítik azt, hogy a gyermekek megtanulják és gyakorolják az együttműködés „művészetét”. Megtapasztalják az egymásrautaltságot, vagy éppen a célok eléréséhez szükséges csapatmunka fontosságát. Fejlődnek a szociális készségeik, és akár életre szóló barátságokat is köthetnek.

Az érzelmi intelligencia (EQ) fejlődése

• A Székelyföldi Jégkorong Akadémia különös hangsúlyt fektet arra, hogy már egészen fiatal korban segítse a sportolókat, hogy megtanulják az énközlést, a saját és társaik érzelmeinek felismerését, illetve tiszteletben tartását. Ezért minden központban dolgozik segítő szakember, aki csoportmunkával ösztönzi ezen készségek kibontakozását.

Jégkoronggal a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar „ellen”?

• Egy friss kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy az ütős játékokat gyakorló gyermekek esetében már 12 hét után hosszú távú hatás mutatkozott a mozgási képességek, szociális, illetve végrehajtó funkciók terén.

A fentiekben a teljesség igénye nélkül igyekeztünk összefoglalni a sportnak a gyermek egészséges fejlődésre gyakorolt hatásait.

Az összképet tekintve, higgyék el, minden egyes mozgásra, sportra áldozott másodperc megérte, függetlenül attól, hogy 20-30 év múlva csillog-e valamilyen színű érem a gyermekeink nyakában. A mában folytatott küzdelmünk messze túlmutat a felemelhető kupákon, a megszerezhető címeken.

A szöveg elkészítésében segítségemre volt Ercse Edit gyógypedagógus, Kádár Enikő pszichológus és Zakariás Éva gyógytornász.

Irodalom:

Duberg A, Hagberg L, Sunvisson H, Möller M. Influencing Self-rated Health Among Adolescent Girls With Dance Intervention: A Randomized Controlled Trial. JAMA Pediatr. 2013;167(1):27–31.

Kohl III, H. W., & Cook, H. D. (2013). Physical activity, fitness, and physical education: Effects on academic performance. In Educating the student body: Taking physical activity and physical education to school. National Academies Press (US). Pan, C. Y., Chu, C. H., Tsai, C. L., Lo, S. Y., Cheng, Y. W., & Liu, Y. J. (2016). 

Tóth Rebeka: Mozgásra fel! – A gyermekkori sporttevékenység előnyei, Mindset pszichológia (online portál)