A latin eredetű „movere” szóból származik, jelentése: mozgatni. A viselkedés, magatartás kiváltásában, szabályozásában, fenntartásában szerepet játszó tényezők összessége. Motívumokon alapul, melyek megszabják a viselkedés irányát és energizálják azt. Ezek a motívumok lehetnek alapvetőek (elsődlegesek) és csak emberre jellemzők.
Elsődleges motívumok
Ezek biológiailag megalapozottak, egyed- vagy fajfenntartás szempontjából meghatározók. Embernél, állatnál egyaránt megfigyelhetők, nem tanult motívumok.
- Önfenntartási motívumok
- Társas motívumok
- Kíváncsiság
Csak emberre jellemző motívumok
- Kompetencia motívumok
- Teljesítmény motiváció
- Önmegvalósítás
- Transzcendencia igény (az élet mélyebb értelmének megismerése iránti igény)
- Effektancia motívum (hatékonyság)
Az agy mélyén található egy általános motiváló rendszer, a vetrális striátum, amely annál aktívabb, minél nagyobb az egyén motivációja.
A motiváció a legfontosabb meghatározója annak a különbségnek, amely aközött mutatkozik, amit egy ember meg tud és aközött, amit meg akar tenni.
A motivációval kapcsolatosan eddig számos kutatás született, a hatvanas évekig az egyik nézet az volt, hogy a motiváció szükségletmegvonásból származik, amely random aktivitásra „energizálja” a szervezetet egészen addig, amíg véletlenül a szükséglet ki nem elégül. A másik nézet szerint viselkedésünket az azt követő következmények szabályozzák. A hetvenes években körvonalazódott a célkitűzés-elmélet, a továbbiakban e mentén fogjuk körbejárni a sporttal kapcsolatos motivációt.
Előző fejezet: Edzői-játékos-szülői etika
Követekező lecke: A cél-kitűzés elmélet
