A szülők a gyerekeikkel kapcsolatos hiedelmeik és percepcióik – pl.: miben és mely területen látják ügyesnek, motiváltnak, stb.– nagymértékben a gyermek nemével, a szülők nemhez tartozó elvárásaival, értékeivel áll összefüggésben, amelyet a szülő a saját sztereotípiái is befolyásolnak. Ugyanakkor a szülői hiedelemrendszer meghatározza azt is, hogy a szülő mely értékeket tartja elsődlegesnek – pl.: inkább a zenét, tanulást –, hiszen a gyerektől elvárt teljesítményt elsősorban a szülő által preferált területen támogatja és értékeli a szülő.
Ez alapján a szülő és a gyerek közötti interakciós mintákat befolyásolja a hiedelem és a szülői sztereotípiák rendszere. E folyamatok visszahatnak a gyerek magabiztosságára, kompetenciaérzésére, sikerhez való hozzáállására, érzelmi reakcióira, illetve sporttevékenységbe való bevonódásra is.
A Távnyomással Elért Eredmény (TEE), a Távnyomást Gyakorló Szülői Viselkedés (TGYSZV) jelensége:
A modern sport kialakulásával az egyik legfőbb törekvés a „halhatatlanságra”, eredményességre való törekvés lett. Nem meglepő tehát, hogy gyermekkorban, de elsősorban a korai és késő serdülő korban a szülők, akár eltorzult viselkedéssel is, „táv-irányítással” és extrém esetekben „táv-agresszióval” űzik, hajtják gyermeküket a sportolás során, versenyhelyzetben a „nagy és sikeres sportolóvá válás”, vagy egy „jó eredmény” elérésének reményében.
Távnyomást Gyakorló Szülői Viselkedés rizikójelei:
A Távnyomással Elért Eredmény és a Távnyomást Gyakorló Szülői Viselkedés egy skála mentén helyezkedik el:
Előző fejezet: Szülői modellhatás
Következő fejezet: Szülői, edzői és sportolói szerepkonfliktusok