A családot élő és változó rendszerként, újabban hálózatként fogjuk fel, amelyre többek között az alábbiak jellemzők:
- a családtagok kölcsönösen hatnak egymásra (a gyerek sporttevékenysége visszahat a szülőkre, testvérekre)
- a család tagjainak hasonló az identitástudata és meggyőződése
- a rendszerhez tartoznak szerepek, szabályok, rituálék
A családi közeg a legoptimálisabb a gyermek felnevelésére, és ezért a család az a közeg, ahol a sporttal kapcsolatos meghatározó élmények, minták, hatások érnek minket.
Önazonosságunk, identitásunk – melynek kialakulása a sportban is fontos – a születéstől kezdve folyamatosan jelenlevő fejlődési folyamat, és a fizikai aktivitás, sport is hozzájárul ennek fejlődéséhez. A szülőkkel meglévő pozitív kapcsolat, a szülők közötti „elég jó” viszony, a jó oktatási lehetőségek, következetes fegyelmezés, a társas-társadalmi támogatás azok a tényezők, melyek identitásunkat és önértékelésünket növelik, fejlesztik.
Ezen az ábrán látható, hogy a sportolóra és családjára mennyi minden hat, amely hatások ráadásul kölcsönösek. Ezek a hatások a különböző fejlődési szakaszokban eltérők. Mindegyik szakasznak megvan a maga igénye és célja. A családoknak úgy kell alkalmazkodniuk kapcsolatrendszerükben, szerveződésükben, hogy összhangban legyenek azokkal a feladatokkal, amik a különböző életciklusokban felmerülnek a családi és más hálózatokban.
Egy sportoló családjának meg kell küzdenie az ún. normatív krízisekkel (pl.: kisgyermekkorból iskolás, majd kamaszkorba való átlépés), de előfordulhatnak nem várt, plusz stresszel járó paranormatív krízisek is (pl.: nem várt betegég, sérülés).
Előző lecke: Szülői fókuszpontok
Következő lecke: Családi forgatókönyv
