A gyerekek a szülők érzéseit, véleményeit, nem elsősorban a szavaik alapján értelmezik, sokkal érzékenyebbek a szavakon túli, akarattal nehezebben irányítható szülői viselkedésre, jelekre. Figyeljünk azokra az üzenetekre, melyeket nem csak szóban, de mimikánkkal, tekintetünkkel, hanghordozásunkkal is közvetítünk a fiatalnak.
Beszélgessünk el velük arról, hogy miben mérhető a fejlődés a versenyeken, és ne a verseny kimenetelétől tegyük függővé a dicséretet, elismerést. Éreztessük vele, hogy akkor is ügyesnek tartjuk, büszkék vagyunk rá, ha éppen nem érte el a kívánt végeredményt.
Az elismerés legyen őszinte, hiteles és valódi.
Adjunk lehetőséget a barátságok kialakítására, bátorítsuk a kortársakkal közös tevékenységeket, a beilleszkedést (pl.: csapattársakkal közös mozizás, strandolás, kerti partizás).
Álljunk támogató, biztos háttérként a fiatal mellett: szülőként segíteni kell abban, hogy a gyermek megértse, hogy vannak hullámvölgyek, jobb és rosszabb napok, de ő a végeredménytől függetlenül értékes sportoló.
A gyerek teljesítményét a saját legjobbjához mérjük és nem másokéhoz. A fiatal sportoló így megtanulja azt a fontos leckét, hogy habár a végeredményt nem mindig tudjuk teljes mértékben saját befolyásunk alatt tartani, saját erőfeszítésünkre azonban egyértelműen van hatásunk.
Vegyünk részt a gyerek álmodozásában! Természetes, hogy ezek a vágyak távol esnek a valóságtól, de így növelhető a fiatal sport iránti elkötelezettsége.
Az egészséges érzelmi fejlődés érdekében tartsuk fenn az egyensúlyt a sporttevékenység és a szabad játékidő között. Fontos, hogy legyenek olyan időszakok, amikor a beszélgetések, közös étkezések során nem merül fel ez a téma.
A legjobb, ha a visszajelzést elsősorban meghagyjuk az edzőnek. Ha mégis szeretnénk tanácsokat adni, vagy hozzáfűzni valamit a gyerek teljesítményéhez, akkor azt 4:1 arányban tegyük a hiteles dicséretek és az építő kritika viszonyában, a dicséretek javára.
Nem csak az érem, kupa, gól érdemel dicséretet. Sokkal hatékonyabb, ha a magához mért fejlődését értékeljük, nem pedig csapattársai teljesítményével hasonlítjuk őt össze. Hosszú távon úgy fokozhatjuk leginkább a gyerek teljesítményét, ha figyelmünket olyan területekre irányítjuk, mint a pályán mutatott erőfeszítése, kitartása, bátorsága, társaival való együttműködése, sportszerűsége, stb.
Előző lecke: A viselkedés négy világa
Következő lecke: A család szerepe a sportban, sportoló a családban
