Túl van a Székelyföldi Jégkorong Akadémia működésének első évén és ezúttal a finn kapus mentoredzőt Sam Liebkindet kérdeztük tapasztalatairól. A finn szakember saját kapusiskolával rendelkezik, fiatal kora ellenére, a nyolc nyelven beszélő edző számos klubcsapat, de válogatott mellett is dolgozott. Nem mellesleg válogatottakat segítve megjárt világbajnokság és olimpiát is.

– Hogyan néz vissza az első székelyföldi évére, milyen nehézségekbe ütközött?

– Pozitív csalódás volt, hogy az emberekben milyen magasan él a szenvedély a jégkorong iránt. Nagyon jól fogadtak itt, és ami külön tetszett az a munkához való pozitív hozzáállás, ami jó mentalitással társult. Ami a nehézséget okozott az a nyelvi különbözőség, illetve a pedagógiai módszerek különbözősége.

– Melyek voltak az Ön feladatai és miket sikerült megvalósítani?

– A feladatom az volt, hogy egy sokkal modernem, naprakészebb, illetve akadémiai felfogást továbbítsak úgy a szülők, a játékosok, illetve az edzők felé. A rövid idő ellenére úgy érzem, hogy fantasztikus munkát végeztünk, amelynek eredményei kezdenek már látszódni. De tovább kell tekintenünk a következő években, hogy a gyöngyszemek még jobban ragyoghassanak.

– Véleménye szerint a székelyföldi jégkorong esetében milyen erősségekről, illetve gyengeségekről beszélhetünk? Kapusedző szemszögből a helyi gyerekek miben kell továbbfejlődjenek?

– Erősségnek, ahogy a felvezetőben is mondtam, a munkához való etikus hozzáállás, a jégkorong iránti érdeklődést, illetve szenvedélyt mondhatom. Gyengeségnek a csapatmunkát hoznám fel. Nehéz beintegrálni az edzőket, illetve meg kell változtatni azon fajta mentalitást, hogy ne mennyiségért, hanem minőségért kell dolgozni. Ami a kapusokat illeti, elégedett vagyok a munkabírással és tisztán látom a fejlődésüket, ilyen rövid idő alatt is. Ugyanilyen munkastílusban kell tovább dolgozni. Nyári program van adva, hogy megfelelő módon készülhessenek a következő szezonra.

– Mennyire elégedett az edzők, illetve a játékosok hozzáállásával?

– Általánosságban elégedett vagyok, természetesen mindig vannak kivételek, de egy ilyen széles bázisú akadémiánál ez megtörténik. Mint mentoredző azon kell dolgozzak, illetve dolgozzunk, hogy a bennük rejlő potenciált kihozzuk.