Biztos pont volt a jégkorong az idei, 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem- és Diáktáborban, azaz a Tusványoson. Ezúttal az utánpótlás került terítékre így a meghívottak közül nem hiányozhattak a Székelyföldi Jégkorong Akadémia képviselői sem.

Zsigmond Barna Pál által moderált panel beszélgetésen így részt vett a SZJA-t működtető Mens Sana Alapítvány elnöke és ügyvezetője Tánczos Barna, illetve Nagy Attila. Mellettük jelen volt a Csíkszeredai Sportklubot képviselve Póra Róbert, továbbá id. Ocskay Gábor (Székesfehérvár), Láday András (Ferencváros), Horváth László (Győr), Marton Tibor (MAC), Bedő Botond (Fehérvár), Karsay Ferenc (Budafok-Tétény).

Nyitásként Zsigmond Barna Pál felkérte a résztvevőket egy rövid beszámolóra, ami az utánpótlást illeti saját klubjaikban. Itt Ocskay Gábornak volt egy érdekes megjegyzése miszerint a magyar hoki olyan szintet lépett, hogy a következő megtétele sokkal nehezebb lesz, mint az eddigiek.

Újreszervezési folyamat

A SZJA részéről Nagy Attila megjegyezte, hogy az akadmiával egy újraszervezési folyamat indult el a székely jégkorongban. Megjegyezte, hogy sok nehézségbe ütköztek az elmúlt évben, de amennyiben ez az ütemű fejlesztési folyamat folytatódik és a pénzűgyi keret is biztosítva lesz a továbbiakban, akkor a székely hoki visszakapja régi erejét. A nevelés terén előrelépés van, hiszen már nyolc központ van, ahol munka folyik, míg régebben csak Csíkszereda és Gyergyószentmiklós volt a térképen.

Tánczos Barna kiegészítette az ügyvezető mondanivalóját, ám előtte köszönetet mondott az akadémia két megálmodojának Zsigmond Barna Pálnak, illetve Ráduly Róbert Kálmánnak.

Tánczos mondanivalójában kifejtette: „Olyan rendszert akartunk amely megszünteti a központok rivalizálását és a folyamatos fejlődésre törekednek. Ez sikerült egy év alatt, hiszen a szülők, a gyerekek, a szakma, az összetartásoknak köszönhetően, ma nem ellenség, hanem összetartó erő. Az utánpótláshoz három fontos alappillér szükséges: infrastruktúra, szakmai alap és gyerekek. Infrastruktúrális szempontból folyamatosak az előrelépések. Ma öt pályánk van, míg őszre további kettővel bővűl, hiszen Gyergyószentmiklós és Sepsiszentgyörgy is sátortetős pályát kap. A szakmai részen is voltak hiányosságok, hiszen a rossz finanszírozás miatt nem volt kihívás. Ezen változtattunk és ma a rendszerben 40 edző dolgozik. A gyerek létszám növelésére pedig az ősszel minden központban beinduló korisuli program nagy merítési lehetőséget fog biztosítani”

Kényes téma: az elvándorlás megállítása

Második pontja volt a beszélgetésnek az elvándorlás kérdése, amely érzékenyen érint minden egyesületet.

A sort Tánczos Barna kezdte itt, aki megjegyezte, hogy az akadémia megvalósítása előtt Kelemen Hunor RMDSZ elnök Orbán Viktor Magyarország miniszterlenökének épp azt hozta fel érvként, hogy a gyerekek családból való kiszakítását előzzék meg. „Erre kaptunk pénzt a magyar államtól, hogy ezt megállítsuk. A kivándorlás nem jó sem nekünk, sem a magyarországi csapatoknak. Fontos, hogy a gyereket nem szabad kiszakítani a családi környezetből” – fogalmazott Tánczos.

Majd párbeszéd indult a MJSZ-el is. Előbb decemberben, amikor Székelyföldön járt az elnökség, majd Kijevben a világbajnokságon. Ezen a beszélgetéseken egy szabályrendszer kidolgozása volt a téma, amely rendszerbe foglalná ezt.

- A múlt héten sikerült elvi egyezségre jutni, amely jóváhagyásra vár. Első körben 9. osztályig meg volna tiltva az átigazolás. A nagyobb korosztályokra, azaz az U14-U18-ra, az átigazolási szabály még kidolgozás alatt áll. Egy olyan rendszert támogatnánk, amely hasonlítana a draft-rendszerhez”.

A bejelentés egy kisebb vitát is kiváltott, de a hozzászólók egyértelműen kimondták, hogy ezt mindenképp rendszerbe kell foglalni és szabályozni kell. Akár nevelési költségtérítéssel. Ezt már Ocskay Gábor fogalmazta meg. A magyarországi klubok képviselői viszont megjegyezték, hogy az ők utánpótlásuk is sokszor csorbul, hiszen az ők gyerekeiket is viszik külföldre.

Két fontos megállapításra is sorra került Horváth Lászlótól, illetve Láday Andrástól, akik mindketten csíkszeredaiak. Előbbi megjegyezte, hogy a székely hokiban az elvándorlás nem ok, hanem okozat, míg utóbbi hozzátette, hogy a feltételrendszeren kell változtatni a jövőben, hogy a helyi hoki építkezni tudjon.

Lépések a javítás érdekében

Póra Róbert a Csíkszeredai Sportklub képviselője a felnőtt csapat szemszögéből jegyezte meg, hogy a kék-fehéreknél a legnagyobb probléma, hogy az ifjúsági csapatok, illetve a felnőttek között nincs egy átmenet. Hiányzik az 18-23 éves generáció, akiknek nincs jövőképük, de bízik a megfelelő jövőben.

Nagy Attila ellenben megjegyezte, hogy a székely hokir problémájára való rálátás nagyban függ attól, hogy ki milyen székben ül. És elmondta, hogy a SZJA minden szálat megmozgat, hogy a jégkorong vonzó cél legyen.

- Jelen pillanatban két szakembert tudtunk kiküldeni a finnországi hokis iskolába Vierumakiba, méghozzá a kézdivásárhelyi Márton Hunort, illetve a csíkszeredai Fodor Tamást. Hatalmas lépéseket teszünk az felé, hogy minden kondíció teljesüljön az akadémiánál, továbbá tárgyalásokat folytatunk a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemmel, hogy szakirányú kart hozzanak létre az egyetemen, amely egy újabb perspektívát nyitana a jégkorongozók előtt. Az utánpótlás stratégia folyamatos kidolgozás alatt áll. A fő cél, hogy nyolc év múlva négy U18-as csapatunk legyen, illetve székelyföldön legyen legalább három, anyagilag biztos lábon álló, felnőtt csapat.

Zárásként a magyar jégkoronggal kapcsolatosan megjegyzésre került, hogy a továbblépés érdekében elsősorban szakmailag kell fejlődjön a magyar jégkorong. Ez mellett viszont fontos, hogy a gyerek-létesítmény-szakma egyenletesen fejlődjön, hiszen ebben van a jövő kulcsa.