Az együttes legfiatalabb játékosaként már első Sapientia U23-nál töltött idényében is meghatározó tagja volt a keretnek. Idén szintet tudott lépni, fontosabb feladatokat bíztak rá úgy a jégen, mint az öltözőben. Öt gólt szerzett a divízió II/A csoportos világbajnokságon, és megválasztották a válogatott legjobbjának is. Még mindig csak 19 éves, de rendkívül éretten, alázatosan gondolkodik a sporthoz, társakhoz fűződő viszonyáról. Világbajnoki szereplésről, testvér-csapattárs kapcsolatról, eredményekről, célokról beszélgettünk Lázár Menyhérttel, a Sapientia U23 csatárával.

Felemás világbajnokságon vagy túl Románia U20-as válogatottjának tagjaként. A csapat rosszul indított, az utolsó két mérkőzésre kezdett csak összeállni a játék. Hogy értékeled a válogatott teljesítményét, mit tapasztaltál belülről?

A csapat szereplését két részre osztanám fel. Az első három meccs volt az a része a teljesítményünknek, amelyre szerintem egy játékos sem akar emlékezni, mert azokon a mérkőzéseken nem volt csapategység, mindenki játszotta a saját játékát reménykedve, hogy ennek jó eredménye lesz. Az utolsó két meccset is elveszítettük, de ott már érződött, hogy a több klubból kialakított válogatott egyre inkább összhangba kerül. Taktikailag elkezdtük megérteni egymást és annak ellenére, hogy már teljesen vesztes szituációban voltunk, jobbá vált a játékunk képe, amihez hozzájárult az a kis együtt töltött idő.

Milyen volt a vb mezőnye, mi hiányzott ahhoz, hogy ki tudjátok harcolni a bennmaradást?

Nem mondanám kimondottan erősnek a vb mezőnyét, talán a brit csapat volt a legkellemetlenebb ellenfél, de az összes résztvevő érettebb, szervezettebb hokit játszott, mint mi. Ez meg is mutatkozott az eredményjelző táblán. Minden más válogatott alaposabban fel volt készülve erre a világbajnokságra, mint a mi keretünk. Szerintem nagyon hiányzott, hogy a torna előtt időt töltsünk együtt, kialakuljon a megfelelő csapategység. Hiába volt novemberben három felkészülési mérkőzésünk, az nem elegendő arra, hogy elutazzunk egy világbajnokságra, ahol komoly elvárások vannak.

Öt gólt szereztél, de minden mutatóban kiemelkedő teljesítményt nyújtottál, meg is választottak a torna legjobb játékosának Románia válogatottjából. Hogy élted meg ezt? Mi kellett ahhoz, hogy öt mérkőzésen keresztül ilyen stabil teljesítményre legyél képes?

Az első pillanatokban nem hittem el, hogy engem választottak meg, de nagyon jó érzés egy ilyen címet elnyerni, egy kis önbizalmat szereztem általa. Örültem, hogy megmutatkozott a mentalitásom a játékomban is, mert mindig úgy indulok el bármely meccsre, mintha az első lenne és egyben az utolsó is. Épp ezért próbálom mindig a tőlem telhető legjobbat adni a pályán, és élvezni minden egyes pillanatát függetlenül az eredménytől. Ez a fajta mentalitás jellemzi a mindennapjaimat, bármit is csinálok beleadok mindent.

Milyen érzések vannak benned azzal kapcsolatosan, hogy egyszerre volt egyéni szinten siker, csapatszinten pedig egy elszalasztott lehetőség ez a világbajnokság?

Igencsak vegyes érzelmeim vannak, mert nehéz örülni az egyéni sikernek. Egy csapatsportról beszélünk, ahol számomra sokkal fontosabb a csapat sikere, mint az egyéni díjak. Boldogabb lennék, ha csapatszinten is meg tudtunk volna felelni az elvárásoknak. Mindig is a csapatért fogok küzdeni, nem önmagamért. A csapat fontosabb, mint egy személy.

Második szezonodat töltöd a Sapientia U23-nál. Az előző idényben a gárda legfiatalabb tagja voltál. Hogy változott a szereped az idő előrehaladtával, miben sikerült előrelépned, fejlődnöd, amióta csatlakoztál az egyetemi csapathoz?

Igen, én voltam a legfiatalabb, és annak is éreztem magam, mert voltak kisebb-nagyobb akadályok, amikkel meg kellett küzdenem, hogy egy biztos pozíciót vívjak ki a csapaton belül. Mára már nem ütközöm ilyen problémákba. A szerepem nagyot változott, mert az edzők megbíznak bennem, számítanak rám már helyettes kapitányként is, ami megtisztelő számomra, és próbálom elvégezni a munkám ebben a szerepkörben is. Az egyetemi csapat nagy változásokat hozott az életembe, úgy a hokiban, mint a magánéletben, mert itt fejlődők játékosként és emberileg is.

A testvéred, Sebestyén szintén a Sapi keretének a tagja, és szintén látványosan fejlődött a játéka a mostani idényben. Milyen hatással van rád, hogy vele szerepelhetsz egy csapatban? Mit ad számodra, számotokra ez a különleges helyzet? Van-e versengés köztetek?

Óriási löketet ad, hogy együtt játszhatunk, néha még sortársak is vagyunk, és ez felemelő érzés. Az a segítség, amit egymásnak adunk, nagyon fontos mindkettőnk számára, mert bármilyen nehéz helyzetbe kerülünk, mindig ott vagyunk egymásnak úgy a jégen, mint a pályán kívül. Nem nevezném versengésnek, ami köztünk van. Inkább azt akarjuk elérni, hogy büszkék legyünk egymásra, minden sikerét és kudarcát magamévá teszem, mintha én élném azt át. Ez pedig kölcsönös.

A Sapiban sem indult rosszul a szezon, sok játéklehetőséget, fontos feladatokat kaptál, mire számítasz, mit vársz az idény hátralévő részétől, mik az egyéni és csapatszintű célok?

Nagyobb felelősség hárul rám az idei szezontól, mert már nem mondhatom azt, hogy én vagyok a legfiatalabb, közben más szerepköröm is van a csapaton belül. Elsősorban az EUHL-ben kell nagyon jól teljesítenünk csapatszinten, és egyértelműen a román bajnoki mérkőzésekre is teljes odaadással állunk majd fel a jégre. Szeretném, ha a Sapi felemelt fejjel tudná zárni a szezont. Magamtól pedig elvárom, hogy segítsem a csapat összes tagját minden szituációban, hogy örömet szerezzek azoknak, akik támogatnak engem, és hogy napról-napra jobb teljesítménnyel tudjak hozzájárulni a közös célok eléréséhez.

Már a második szezonodat is megkezdted a felnőtt román bajnokságban, amikor idén novemberben betöltötted a 19. életévedet. Hogy néz ki az ideális fejlődési ív, amelyet be szeretnél járni a következő években? Hol tartasz most, hová szeretnél eljutni?

Nem igazán szoktam arra gondolni, hogy hol is leszek pár év múlva. Nyilván, a lehető legjobb fejlődési ívet szeretném bejárni, és a tőlem telhető legtöbbet kihozni az elkövetkezendő években magamból. Nagy álmok, nagy célok vannak, amelyeket majd el is akarok érni, de jelenleg csak a következő lépcsőfokra összpontosítok és a szezon hátralévő részére.

 Ne maradj le újdonságainkról! Iratkozz fel hírlevelünkre ITT!