Egészen egyedi keretek között gyakoroltak hétvégén a gyergyószentmiklósi hokisuli résztvevői. A jégkorongoktatás előszobájának számító programban főként a korcsolyázás, a sportág elkezdéséhez szükséges mozgásformák elsajátítása kap hangsúlyt. Szombaton Hokisuli Olimpia néven az edzők egy különleges, mesés keretet alakítottak ki, ebben versenyeztek és koriztak a kicsik.

Körülbelül nyolcvan gyerek jár hétről hétre a gyergyószentmiklósi hokisuliba, amelynek célja, hogy mindenki megtanulja az alapokat, magabiztosan mozogjon a jégen. Ennek érdekében a hétköznapi foglalkozások is tele vannak játékkal, szórakoztató feladatokkal, de a hétvégi olimpia minden korábbin túltett.

A szervezők egy élethű mesés keretet, mesevilágot alakítottak ki, ezen belül kellett különböző kihívásokat, próbatételeket teljesíteniük a csapatokba rendezett koris hősöknek. A témaválasztást a központban dolgozó svéd szakember, Peter Bolin ihlette, így a Skandináviában találták magukat a 2. Hokisuli Olimpia résztvevői, és a vikingek bőrébe is belebújhattak.

A játékok során kardok, zászlók, páncélok is előkerültek. Volt, hogy menekülni kellett a gonosz elől, szembeszállni a sárkánnyal, vagy épp értékes kincseket csempészni. Minden feladatban közös volt, hogy egy elképzelt világba repítette az olimpikonokat, de közben változatosabbnál változatosabb helyzetekben követelte meg a korcsolyázást.

Bodó Annamária, az olimpia egyik szervezője nagyon lelkesen tekintett vissza a különleges hétvégére. Mint mondta a 3-8 éves korosztályba tartozó gyerekeket kezdő és haladó csoportokba sorolták, hogy mindenki aktuális tudásszintjének megfelelő kihívásokkal kerüljön szembe. Az egyes csapatok saját tematikus mezt kaptak, és nagyon hamar együtt is tudtak működni a társak egymással.

Az edző kiemelte, hogy a szülők nem lehettek személyesen jelen a versenyek során, de a jégen folyó csata minden mozzanatát kivetítőn élőben követhették a pálya mellett.

A közel 50 gyerek részvételével zajló esemény egyik ötletgazdája Surányi Zoltán volt, aki az utóbbi időben azon dolgozik, hogy a Székelyföldi Jégkorong Akadémia képzési rendszere minél jobban igazodjon a gyerekek igényeihez, a fiatalok minél inspirálóbb, nyugodtabb, biztonságosabb közegben sportolhassanak.

A mentális felkészítésre szakosodott munkatársunk kifejtette, hogy miért is van hatalmas szerepe az ehhez hasonló játékos, mesés programoknak a gyerekek fejlődése szempontjából.

„Arról szól ez a kialakított tanulási forma, hogy a gyerek saját tapasztalatán keresztül sajátít el készségeket, szerez gyakorlatot valamiben. Szemben találja magát olyan kihívásokkal, amiket egyedül vagy csapatban meg kell oldania. Sokkal kevesebb a direkt edzői utasítás, inkább csak a tanulási teret szervezi meg a pedagógus, amiben a gyerek önmaga tevékenykedik, saját tapasztalatain keresztül pedig vagy sikert vagy kudarcot él meg. Egyértelmű visszajelzést kap arról, hogy az, amit ő csinál, milyen eredményekkel, következményekkel jár” – foglalta össze a szakember az olimpia mögött álló pedagógiai elveket.

„A lényeg, hogy játékos az egész környezet. Teremtődik egy keretmese, ami plusz motivációt ad. Mikor már nemcsak az edző bácsit kell megkerülni a pályán, hanem egy viking harcost kell kicselezni, nagyobb örömmel, odaadással vesznek részt a kicsik. Ugyanazt a gyakorlatot végzik, mint egy egyszerű edzésen, és a korit tanulják, csak van egy olyan keret, amiben ösztönösebben, lazábban mozognak, a készségeiket sokkal jobban használják. Ők tulajdonképpen észre sem veszik, hogy gyakorolnak, azt gondolják, hogy játszanak, élményt szereznek, közben meg a hoki alapjait sajátítják el” – mutatott rá a módszer pozitív következményeire Surányi Zoltán.