A 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor színes sporttémájú programkínálatából is kiemelkedett a második nap, hiszen három olyan eseményre is sor került, amelyek a jégkorong köré szerveződtek. Szó volt a székely játékosok örök dilemmájáról, a válogatott szereplésről, de az utánpótlás jelene és jövője is központi téma volt. Ha minden a tervek szerint megy, a 40. Tusványosra már a svéd, finn vagy épp észak-amerikai ligákból kell hazahívni a székely jégkorongozókat egy beszélgetésre.
A nap első hokis programpontja a Székelyek a román válogatottban, valamint az Extra és Erste Ligában címen meghirdetett beszélgetés volt, amelyen aktív székelyföldi jégkorongozók vettek részt. Jelen volt Részegh Tamás a DVTK Jegesmedvék, Goga Attila a Gyergyói Hoki Klub, Péter Balázs a Corona Brașov, Fejes Nándor az MAC Újbuda, Császár Hunor a Fehérvári Titánok és Horváth László a Csíkszeredai Sportklub játékosa, a moderátor Szép Zoltán volt.
A sportolók között szó esett a romániai jégkorong válogatott észtországi világbajnoki szerepléséről, értékelték a csapat teljesítményét, és igyekeztek feltárni a kiváló eredmény okait. Elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a kiemelkedő egyéni képességeknek és a kiegyensúlyozott kapusteljesítménynek tudható be a siker. A téma kapcsán beszéltek arról is, hogy ki-ki milyen személyes motivációk, megfontolások mentén döntötte el, hogy melyik ország válogatottjába szerepeljen. Miközben értékelték saját előző szezonjukat, azokat a különbségeket, lemaradásokat is próbálták megnevezni, amelyekkel az Erste Liga rendelkezik például az Extra Ligával szemben. Szerintük semmilyen területen nem szembetűnően nagy a különbség a két bajnokság között, csupán a sok apró eltérés összessége miatt érezhető alacsonyabb színvonalúnak az előbbi.
Ezt követően Tusványoson összehoz a jégkorong! jelszó alatt folyt párbeszéd Hudák Gábor, az FTC jégkorong szakosztályának igazgatója, Zsoldos Péter, a KSI ügyvezető igazgatója, Pap Előd, a Csíkszeredai Sportklub elnökségi tagja, Karsay Ferenc az FTC jégkorong szakosztályának elnökségi tagja és Nagy Attila a Székelyföldi Jégkorong Akadémia ügyvezető igazgatója részvételével. A moderátor ezúttal is Szép Zoltán volt.
A sportvezetők bemutatták az elmúlt szezon eredményeit, az általuk képviselt intézmények jelenlegi helyzetét, valamint azokat a terveket, amelyek a jövőben valósulhatnak meg. Nagy Attila a Székelyföldi Jégkorong Akadémia esetében a gyereklétszám és az edzőlétszám növekedését emelte ki, mint legfőbb prioritást az előttünk álló időszakra. Értékelőjében kitért az orvosi és metodikai központ bemutatására. Miután a hallgatóság átfogó képet kapott a létesítmény felszereltségét és funkcióját illetően, Nagy Attila hangsúlyozta, hogy ez a beruházás nem kizárólag a jégkorongozók felépülését és magas színvonalú edzésmunkáját segíti, de más sportágak képviselői és a környéken élő emberek is igénybe vehetik úgy az orvosi, mint a metodikai részleg szolgáltatásait.
Az orvosi és metodikai központhoz kapcsolódott részben egy másik témakör, amelyet szintén megkerülhetetlennek tartottak a résztvevők, ez a sport és tudomány kapcsolata volt. Mindannyian úgy vélekedtek, hogy az igazán magas színvonalú sporttevékenység ma már elképzelhetetlen megfelelő tudományos ismeretek, háttér nélkül.
A harmadik kerekasztal témája kevésbé jégkorongspecifikus volt, de így is sok szó esett a sportág helyzetéről, a Székelyföldi Jégkorong Akadémia szerepéről. A Külhoni magyar sportvilág című beszélgetés főként a romániai magyar sportszervezetek működéséről, a kisebbségi helyzettel járó kihívásokról és lehetőségekről szólt. Báli János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási igazgatója által vezetett eseményen jelen volt Diószegi László, a Sepsi OSK elnöke, Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda igazgatója és Tánczos Barna a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány elnöke.
A romániai magyar felnőtt és utánpótlás sportban dolgozó résztvevők az aktív játékosokhoz hasonlóan érintették a válogatottság kérdését. Mint mondták, minden játékos nem lehet tagja a magyar nemzeti csapatnak, ezért azok számára a romániai válogatott is jó lehetőséget nyújt, hogy nemzetközi színtéren is megmutathassák magukat. A kérdéskör kapcsán Tánczos Barna kiemelte az SZJA szerencsés helyzetét, amely abból adódik, hogy sikerült egy kiváló együttműködést kialakítani a Magyar Jégkorong Szövetséggel, amely nagyban megkönnyíti a fejlődést.
A sportszervezetek anyagi helyzete kapcsán érintették a résztvevők a finanszírozás kérdését is, hangsúlyozták, hogy jelentős segítséget és lökést ad az anyaországból kapott anyagi támogatás. Tánczos Barna ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a támogatás akkor tud igazán hatékony lenni, hogyha megfelelő humán erőforrások is rendelkezésre állnak a működés során, hiszen az anyagi feltételek nélkülözhetetlen alapot biztosítanak, viszont a fejlődéshez szükséges munka és hozzáállás az itt élő és dolgozó szakembereken, játékosokon múlik.
A létszám minden utánpótlásműhely esetében kulcskérdés, azonban a sportvezetők szerint teljesen átalakult a régióban élő gyerekek sporttal kapcsolatos motivációja, hiszen ma már nem egy kitörési lehetőségként jelenik meg a profi foci vagy jégkorong, mint néhány évvel, vagy évtizeddel ezelőtt. Ma a gyerekek sokkal inkább az egészséges életmód részeként, és kiváló nevelődési lehetőségként tapasztalhatják meg a rendszeres sportot. Ezzel együtt pozitív jövőképet sejtet a székelyföldi sport jelenlegi helyzete. Tánczos Barna, mint mondta, azt reméli, hogy tíz év múlva a székelyföldi jégkorong már kopogtatni fog a világelit ajtaján, lesznek Finnországban, Svédországban versenyző játékosaink, esetleg NHL-be draftolt saját neveléssel is büszkélkedhetünk majd.
