Hosszú előkészületek, eszközbeszerzés, és szakmai felkészülés után nyitva áll minden érdeklődő előtt az Székelyföldi Jégkorong Akadémia Sportlaborja. 

A legmagasabb minőségű szolgáltatás érdekében olyan specialistákkal dolgozunk együtt, akik hatalmas tapasztalattal rendelkeznek a sporttudomány terén. Szakmai mentorunk Fülöp Tibor, aki a budapesti LifeLike Sportlabor vezetője. Vele beszélgettünk az új szolgáltatások jelentőségéről, a sporttudomány fontosságáról.

Hogyan indul, milyen tényezők befolyásolják egy önhöz hasonlóan sikeres sporttudományi szakember pályafutását?

Első helyen meg kell említenem azokat a szerencsefaktorokat, amelyek oda vezettek, hogy a jelenlegi sportdiagnosztikai és edzői látásmódom kialakult. Három jelentős tényező játszott közre ebben: az egyik, hogy általános iskola 3-8. osztályban németül tanultam, és mellette párhuzamosan különórákon is gyakoroltam a nyelvet. Így amikor az edzői szakmával ismerkedtem, adott volt, hogy a német szakirodalomhoz, a mindig is magas színvonalú német sporttudományhoz fordulhattam.

A másik fontos momentum, hogy mindezt a kerékpársportban tehettem meg. A német kerékpáros edzésmetodika alapjait és rengeteg más sporttudományos újítást (pl. laktátmérés, pulzuskontroll) az egykori NDK-ban zajló kutatásoknak köszönhetjük. Ott már olyan megközelítést alkalmaztak például az aerob és anaerob küszöbök jellemzésére, melynek ismerete nélkül könnyen eltéved a szakma fogalomrendszerében az, akinek nincsenek meg ezek az alapismeretei.

A harmadik pedig, hogy olyan hazai és külföldi kiválóságoktól tanulhattam, mint például a magyar teljesítménydiagnosztika atyja, Dr. Malomsoki Jenő, a Német Kerékpáros Szövetség tudományos koordinátora, Prof. dr. Dietmar Junker; az állóképességi szakértő Prof. dr. Kuno Hottenrott, vagy a legkorszerűbb laktátdiagnosztikai modellek megalkotója, Sebastian Weber.

Ezt a jelentős tanulási, fejlődési folyamatot milyen szakmai tevékenység követte?

Aktív mászó koromban voltam hegymászó oktató és hegyivezető, amely egy nagyon szép időszak volt az életemben. Kiemelhetném az edzőként elért sikereimet, mint például Cador Rida összetett győzelmét a 2008-as Román Körversenyen, vagy Roszik Gábor szakaszgyőzelmét és Rohtmer Balázs pöttyös trikóját az 1997-es Tour de Hongrie-n. Említhetném a Cycling Sport Centert, amely az első magán sportlabor volt Magyarországon, és iparágat teremtett az állóképességi sportolóknak teljesítménydiagnosztikai, valamint személyre szabott edzéstervezést kínáló szolgáltatások területén.

A legbüszkébb mégis az oktatási és mentorálási tevékenységemre vagyok. A korszerű és rendszerbe foglalt sporttudományos ismereteket igyekszem átadni az edzői szakma iránt érdeklődőknek vagy a teljesítménydiagnosztikával foglalkozó szakembereknek. Ezt a Magyar Kerékpáros Szövetség oktatási és sporttudományi koordinátoraként a Testnevelési Egyetemen, az IWI erőnléti edzőképzésein és az FTraining Mentoring tevékenységein teszem.

A LifeLike Sportlabort vezeti, amely a Magyar Kajak-Kenu Szövetség égisze alá tartozik. Egy igazi magyar sikersportágról van szó, amely évtizedek óta ugyanolyan színvonalú versenyzőket termel ki. Mi a szerepe ebben az ön által irányított labornak?

Úgy gondolom, hogy a jelen sikereiben a mi szerepünk még csekély, bár az kétségtelen, hogy az általam vezetett sportlaborban tevékenykedő sporttudományos csoport kutatásai, pályatesztjei, valamint az intézmény eszközparkjának használata azért nyilván benne van az eredményekben. A mi munkánk jelentősége sokkal inkább abban rejlik, hogy ez a sikeresség a jövőben is megmaradjon. Mivel a sporttudomány folyamatosan fejlődik, az edzésmódszereket állandóan tökéletesítik az ellenfelek szakemberei is. Ha nem tudunk megújulni, innovatív megoldásokkal előrukkolni, akkor előbb-utóbb kevés lesz az, ami a múltban még elegendő volt. Szerencsére a Magyar Kajak-Kenu Szövetség vezetése elkötelezett a tudományos alapokon nyugvó szakmai munka széleskörű elterjesztése mellett, amely nemcsak a felnőtt csúcskategóriát, de a tehetséggazdálkodás, az utánpótlás-nevelés témakörét is érinti.

Természetesen nem csak a kajak-kenusokat segíti a LifeLike Sportlabor. Hogyan hat más sportágakra?

Rendkívül fontosnak látom azt, hogy ez a Sportlabor irányt mutasson a szakma többi képviselője számára is. Felszereltségünk, humán erőforrásunk, és szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a tudásunk is megvan ahhoz, hogy egy mintalabor legyünk, ahová szakmai gyakorlatra érkezhetnek egyetemi hallgatók, a téma iránt érdeklődő szakemberek, vagy akik a diplomamunkájuk elkészítéséhez szeretnének segítséget kapni.

Kapcsolatban állunk nagyon sok rekreációs sportolóval, amatőr versenyzővel és elit élsportolóval, edzővel, sportegyesülettel, sportági szövetséggel, különböző sportágakból. Az ő kiszolgálásuk, edzésmunkájuk segítése is kiemelt feladataink közé tartozik, mert ezzel hozzá tudunk járulni az egyetemes magyar sport fejlődéséhez, sikereihez.

Az orvosi és metodikai központ sportlaborjának indulásával mostantól egy széles kör számára elérhetővé, közelivé válnak a sporttudomány vívmányai. Hogyan kapcsolódik össze ez a két terület, a sport és a tudomány?

A sporttudományi kutatások nem öncélú eredményeket szülnek, hanem az alkalmazott edzéstudomány fejlődéséhez járulnak hozzá. A kulcsszó az „optimalizálás”, a személyre hangolt alkalmazás mind a terhelésszabályozás, mind a regeneráció területén. Ez úgy tud megvalósulni, ha nem csak a szájhagyomány, az edzői szem, a szubjektív vélemény a mérőeszköz, hanem olyan objektív adatokhoz kötjük a teljesítményt meghatározó tényezőket, amelyek folyamatosan nyomon követhetők, elemezhetők, összehasonlíthatók.

Attól még senki nem lett jobb sportoló, hogy elment egy teljesítménydiagnosztikai vizsgálatra, vagy megmérték valamilyen értékét. Attól lett jobb, hogy a mért adatokból leszűrt információkat az edző beépítette az edzésprogramba, átemelte a gyakorlati edzésmunkába. Szerencsére ma már rengeteg lehetőség áll a hobbi/rekreációs és az amatőr sportolók rendelkezésére, amely korábban csak az élsportolók kiváltsága volt.

Mondana olyan területet, ahol most már az amatőrök is a profikhoz hasonlóan készülhetnek?

Példaként említhetném a manapság olyan népszerű pulzusmérő használatát, a pulzuskontrollált edzés elterjedését. Azt már kevesebben tudják, hogy ennek akkor van értelme, ha önmagában nem csak a keringési mutatókat figyeljük, hanem tisztában vagyunk a sportmozgáshoz szükséges energiaszolgáltató anyagcsere-folyamatokkal is, a gyakran emlegetett pulzuszónák hátterében ugyanis ezek állnak. Ez pedig teljesítménydiagnosztikai vizsgálat nélkül nem igazán valósulhat meg.

Az újonnan elérhető szolgáltatás, és egyáltalán a sporttudomány alapfogalmai nem biztos, hogy széles körben ismertek. Hogyan lehetne rendszerezni azokat, amelyek egy sportoló állapotát, teljesítményét mérik fel?

Az első fogalom, amit tisztázni kell, az a sportdiagnosztika. Ez egy gyűjtőfogalom, ugyanis, ha egy sportoló embert valamilyen aspektusból megvizsgálunk, vagyis állapotfelmérést végzünk, akkor sportdiagnosztikáról beszélünk. Ez lehet labordiagnosztika (vér- és vizeletvizsgálatok), lehet sportkardiológia (nyugalmi EKG, szívultrahang, 24 órás Holter- vagy ABPM-monitorozás), sportpszichológia vagy sportdietetika, esetleg sportsérülés esetén képalkotó diagnosztika (ultrahang, röntgen, MR, CT), vagy akár alvásdiagnosztika, funkcionális diagnosztika (FMS-szűrés), mozgásdiagnosztika.

Szintén ide tartozik, és magyarázatra szorul a terheléses vizsgálatok csoportja, az úgynevezett terhelésdiagnosztika. Ez utóbbinak egyik változata a terheléses EKG, amely a keringési rendszert hivatott vizsgálni fizikai terhelés közben. Másik csoportja a terhelésélettani vizsgálat, amely a sportoló személy terhelhetőségéről ad komplex képet. Ebben a spiroergometria segít, amely egy légzésfunkciós vizsgálattal és gázcsere-analízissel kibővített terheléses EKG-t jelent. Ezeknél a vizsgálatoknál tehát az a kérdés, hogy egészséges-e, terhelhető-e az illető.

A harmadik csoportba tartoznak azok a vizsgálatok, amelyek az edzésmunka optimalizálásához szükséges információkat hordozzák. Ez a teljesítménydiagnosztika, amelyen azonban már csak egészséges, panasz- és tünetmentes személyek vehetnek részt.

A leggyakrabban alkalmazott eljárás az ún. „laktátméréses lépcsőteszt”, amely három szakaszból áll. A nyugalmi vizsgálatok, valamint a terhelést követő megnyugvási szakasz pulzus-, vérnyomás- és laktátmérései arról adnak felvilágosítást, hogy milyen állapotban nyújtja azt a teljesítményt az illető, amelyet a terhelési szakaszban produkált a futószalagon vagy a kerékpár-ergométeren.

A mérési eredmények birtokában a teljesítménydiagnosztikai szakember rámutat a fejlesztendő területekre, meghatározza az egyéni anyagcsere-küszöböket (laktátküszöb, aerob küszöb, funkcionális küszöb, anaerob küszöb) és intenzitási célzónákat, valamint sportágspecifikus választ ad arra vonatkozóan, hogy milyen területeken kell változtatnia az adott személynek ahhoz, hogy elérje célját, és jobb teljesítményt tudjon nyújtani sportágában, versenyszámában.

Kicsit visszautalva a kajak-kenu sikerére. Egy teljesítménydiagnosztikai felmérés szinte garancia arra, hogy jobbá válik az adott sportoló aktuális állapotához képest?

A lehetőség mindenesetre adott számára. Az objektív adatok, mint egy nyitott könyv, a sportoló elé tárják a valóságot, az erősségeket és a hiányokat egyaránt. Aki okosan használja fel a diagnosztikai szakember javaslatait, megfogadja tanácsait, valóban a tartós fejlődés útjára léphet. Ehhez azonban egy megfelelő, személyre szabott edzéstervre és annak végrehajtására, az edzésprogram folyamatos kontrolljára van szükség. Ezt segítik az időszakonként megismételt teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok, amelyek biztosítják, hogy mindig az optimális értékekkel, a megfelelő fejlesztési folyamattal tudjon dolgozni a sportoló.

Van sportoló, aki olimpiát akar nyerni, van, aki egyszerűen csak saját magát akarja naponta legyőzni. Utóbbi esetben mi a szerepe a teljesítménydiagnosztikának, a sporttudománynak?

Ilyen tekintetben nincs nagy különbség a két ember között, hiszen mindketten el akarják érni a céljukat, méghozzá kerülőutak nélkül, sérülésmentesen, az egészség megóvása mellett. Ezt a személyre szabott edzés biztosítja számukra, amelyhez a hozzávalókat a sporttudomány szolgáltatja.

Ha valakinek például az a célja, hogy mondjuk a testösszetételét megváltoztassa, a testzsírszázalékát és a zsigeri zsírját csökkentse, akkor is az első lépés az állapotfelmérés. A testösszetétel-analízis számszerűsítve megmutatja az aktuális értékeit, a rendszeresen megismételt felmérések pedig a változás mértékét. A testsúlyszabályozáshoz nélkülözhetetlen mozgás optimális intenzitását, a zsíranyagcserét leginkább fejlesztő célzónát pedig a teljesítménydiagnosztika során fogjuk megkapni, mint ahogy az alapállóképesség fejlődését is ezzel tudjuk nyomon követni.

Hogyan kell elképzelni egy ilyen teljesítménydiagnosztikai felmérésnek a menetét? Mire számítson az, aki időpontot foglal az SZJA Sportlaborban?

Profizmusra! Egy jól felszerelt laboratóriumra, ahol kiváló szakemberek gondoskodnak arról, hogy a legtöbb információt megkapják saját magukról az érdeklődők.

A vizsgálat egy beszélgetéssel kezdődik, amelynek célja a releváns adatok felvétele, az illető egészségi állapotának, sportmúltjának, aktuális edzésmunkájának, valamint céljainak feltérképezése. Ezután kerül sor a testösszetétel-analízisre: testmagasság, testsúly, testzsírszázalék, zsigeri zsír, izomtömeg, testvíz értékének meghatározására.

A nyugalmi vérnyomás és oxigéntelítettség után a nyugalmi pulzus és szívfrekvencia-változékonyság (HRV) mérése következik, amely egy 5 perces, fekvő helyzetben történő pihenést jelent. A nyugalmi vércukor és laktát értékek ismeretében pedig kezdődhet a sportágspecifikus terhelés.

Futóknak futószalag-ergométeren 6 km/órás kezdő terhelésről 3 percenként 2 km/órával növekszik a sebesség, 1% fix szalagmeredekség mellett. Közben folyamatosan regisztrálásra kerül a pulzusszám, és a 3 perces terhelési szakaszok végén a fülcimpából vett vércseppből meghatározzuk az aktuális laktátszintet.

A kerékpárosok a korosztályuknak megfelelő 60-80-100 watt kezdő terhelésről indulnak, és ez a terhelés 3 percenként 20 wattal növekszik. A maximális terhelés után mindkét esetben 5 perc pihenő következik végén egy vérnyomás- és szaturáció-kontrollal. A sporttevékenység egy 10 perces könnyű levezetéssel zárul, melynek célja a gyors regeneráció biztosítása.

Ön szerint milyen változást hozhat az SZJA Sportlabor vonzáskörzetének sportéletébe, milyen hatással lehet arra?

Ha arra gondolok, hogy hány kerékpáros utazott hozzám sok száz kilométert Székelyföldről Budapestre csak azért, hogy részt vehessen egy ilyen vizsgálaton, akkor boldog vagyok, hogy ez már sokkal kényelmesebben itt helyben elérhető számukra. Mivel a régió sportélete jelentős, gondoljunk csak a jégkorongra, kerékpárra, futásra, triatlonra, labdarúgásra vagy bármely egyéb sportágra, szükség van egy ilyen sporttudományi központra, mely ki tudja szolgálni az igényeket.

Az egyik legjobban mérhető és fejleszthető kondicionális képesség az alapállóképesség, amely a sportteljesítményt minden sportágban jelentős mértékben meghatározza. Ezért még inkább hasznosnak érzem, hogy Csíkkarcfalván minden szükséges feltétel rendelkezésre áll. Örülök, hogy tevékenységemmel ehhez én is hozzájárulhatok.

Részletes információkért és időpontfoglalásért a sportlab@szja.ro címre írhatnak.

A laborral kapcsolatos friss hírek és információk az SZJA Sportlab Facebook-oldalán lesznek elérhetőek. IDE kattintva követheti az oldalt.

Ne maradjon le újdonságainkról! Iratkozzon fel hírlevelünkre ITT!