Belépés Regisztrálás Székelyföldi Jégkorong Akadémia főtámogatója
Hírek
 
A folyamatos tanulásra kell koncentrálnunk – interjú Tánczos Barnával
2019-06-25
 

Három éve alakult a Székelyföldi Jégkorong Akadémia. Azóta hatalmas változáson ment át a székely hoki, úgy infrastrukturális, mint szervezeti és szakmai szempontból. Tánczos Barna, az akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány elnöke mesélt a színfalak mögött zajló munkáról, Orbán Viktor miniszterelnök látogatásáról, a román jégkorongtársadalom viszonyulásáról, jövőbeli tervekről.


Székelyföld helyzetét, problémáit, kihívásait munkájából adódóan jól ismeri. Miben látja a Székelyföldi Jégkorong Akadémia szerepét a térség életében, fejlődésében?

Amikor ezelőtt három évvel elindítottuk ezt az akadémiai rendszert, eltökélt szándékunk volt újraépíteni a jégkorongmozgalmat egész Székelyföldön. Egy olyan szervezeti struktúrában, rendszerben gondolkodtunk, amely átfogja a régiót, és a saját egyesületi érdekeken alapuló munkát egy közösen gondolkodó, azonos célokért küzdő együttműködés váltja fel. Sikerült elérni, hogy a központok ellenfelekként, de nem ellenségekként tekintsenek egymásra, a gyerekek úgy érzik, hogy egy rendszerhez tartoznak, az edzők pedig, hogy egy közös célért küzdenek. Fontosnak tartottuk, hogy egy Székelyföld-léptékben való gondolkodást tudjunk elindítani.

Az akadémia által elindított szemléletváltás a sportágon kívül is érzékelteti a hatását?

Évekkel ezelőtt a klubok utánpótláskorú játékosokat próbáltak elcsábítani egymástól, a szülők a pillanatnyi eredményességért egyik vagy másik csapatban szerették volna látni a gyereküket. Biztos vagyok benne, hogy az a típusú képzés, szervezés, felkészülés, amelyet az elmúlt három évben végeztünk, teljesen megváltoztatta a gondolkodásmódját a szülőknek, a gyerekeknek és az edzőknek egyaránt. Nyilván ez a mentalitásbeli váltás idővel a jégkorongon kívül, az élet más területeire is hatással lesz Székelyföldön.

Három év telt el az SZJA alapítása óta. Hogyan értékeli az elmúlt időszakot, minden a terveknek megfelelően ment?

Maximalista vagyok, ezért amikor a legjobb úton vagyunk, akkor is úgy érzem, hogy lehettünk volna hatékonyabbak. Természetesen az eredményeink látványosak, infrastrukturális téren rengeteget fejlődtünk, három új pályát sikerült felépíteni, átadtuk a csíkkarcfalvi orvosi és metodikai központot. Ezek nagy előrelépést jelentenek, ami a gyereklétszám növekedésén kiválóan látszik is. Emberi erőforrás szempontjából viszont fejlődhetnénk jobban, gyorsabban. Úgy érzem, hogy sok beidegződést, régi reflexet kell leépítenünk. Talán ezen a téren lehettünk volna eredményesebbek, de folyamatosan dolgozunk azon, hogy az edzőkollégákkal javítsunk a munka minőségén.

A felnőtt csapatokkal kiváló együttműködést tudtunk kialakítani, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel összefogva elindítottuk az egyetemista csapatunkat, amire évek-évtizedek óta várt a székelyföldi jégkorongtársadalom.

Minden szempontból az utóbbi szezon volt a legmozgalmasabb. Mit emelne ki? Mik voltak a legfontosabb mozzanatok?

Úgy érzem, hogy az elmúlt idény egy pont volt az i-n. Az, hogy májusban meglátogatta a karcfalvi központot Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, egy visszajelzés is az elmúlt három évben elért eredményekre. Szinte pontosan három évvel az alapítás után ez a látogatás egy szép záróakkordja volt az első ciklusunknak.

Milyen volt a találkozás, hogyan értékelte a miniszterelnök úr a látottakat?

Elsősorban úgy érzem, hogy óriási megtiszteltetés volt számunkra, hogy fogadhattuk, mert számos más célpontja lehetett volna a miniszterelnök úrnak és stábjának. Természetesen itt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökének meghívása is sokat nyomott a latba, aki kezdetektől szívügyének tekintette az SZJA létrehozását. Ezen az eseményen kiváltságosnak érezhette magát mindenki, aki ebben a jégkorongmozgalomban valamilyen módon részt vesz.

Az a néhány óra, amíg a sportról beszélgettünk a vendégeinkkel, nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarország Kormánya Kárpát-medencei dimenzióban gondolkodik, amikor a magyar sport fejlesztéséről, támogatásáról van szó. Mivel ők is hosszú távra terveznek, ezért bizakodó vagyok a jövővel kapcsolatban.

Ugyanakkor nem titok, hogy az ember izgul, mikor a hároméves munkáját valaki szemügyre veszi. Én bízom abban, hogy amit mi itt létrehoztunk, tetszett a miniszterelnök úrnak, utána számos helyről kaptunk visszajelzéseket a magyar jégkorong berkeiből is, amik mind azt hangsúlyozták, hogy a karcfalvi központ párját ritkítja.

Két alkalommal a Magyar Jégkorong Szövetség küldöttsége is tiszteletét tette Csíkkarcfalván a mögöttünk hagyott szezonban. Hogy zajlik velük az együttműködés? Hogyan tekintenek ők az itt zajló projektre?

A Magyar Jégkorong Szövetség vezetőivel nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki, tiszta szívvel, őszintén és komoly szakmai háttérrel álltak mellénk és segítettek mindenben, amit magunknak célul kitűztünk. Közösen tervezzük a Kárpát-medencei jégkorongmozgalom következő éveit. Itt külön köszönet illeti Such György elnök urat és az elnökségi tagokat, hiszen a céljaink mellé álltak, megértették a problémáinkat, és megkeresték mindig a legjobb utat, amelyen tovább tudunk együtt menni.

Hogy tekint a román jégkorongtársadalom egy, a magyar kormány és a Magyar Jégkorong Szövetség támogatásával működő akadémiára?

Nehéz ezeket a folyamatokat surlódásmentesen menedzselni, hiszen mindenkinek megvan az önérzete, a nemzeti öntudata. Ha egy szóval kellene jellemeznem, hogy mit éreznek a románok, amikor az itt zajló fejlődést látják akár jégkorongban, akár labdarúgásban, az az irigység lenne. Ugyanakkor ez egy spontán reakció csupán. Ha sikerül az embernek szót váltani vezetőkkel, akkor azt látja, hogy megpróbálnak tanulni belőle, és keresik a párbeszédet. A sport iránt elkötelezett emberek értékelik azt, amit Magyarország Kormánya tesz a sportért, elismerik a hasznát annak, amit itt Erdélyben megvalósítottak. Rendszeresen beszélek román sportvezetőkkel az olimpiai bizottság elnökétől kezdve ágazati vezetőkig, ők mindannyian azt mondják, hogy ezeket a folyamatokat támogatni kell, mert ez jó a sportnak. A felmerülő problémákat pedig utólag, párbeszéddel meg lehet oldani.

A párbeszéd és az együttműködés egyik példája a válogatott lehet, amely székely játékosmaggal harcolta ki a feljutást a divízió I/A csoportba, ahol a magyar válogatott is szerepel. Szó volt róla, hogy Székelyföld adhatna otthont a következő évi világbajnokságnak ebben az értékcsoportban. Hogyan alakult annak a pályázatnak a sorsa az ötlettől az eredményhirdetésig?

A válogatott összetétele, csakúgy, mint a felnőtt csapatok névsora azt bizonyítja, hogy igazi jégkorongélet az országban Székelyföldön kívül nincs. Abban, amit a válogatott elért, meghatározó szerepe van a székelyföldi utánpótlásképzésnek, a székelyföldi edzőknek és kluboknak. Ezért nem hagyhatom szó nélkül azt, amit a román szövetség a vb szervezéssel kapcsolatosan csinált, ugyanis lett volna esély arra, hogy megszerezzük a szervezési jogot. Mi Sepsiszentgyörgyöt ajánlottuk fel helyszínként, biztosítottuk a szövetséget arról, hogy Antal Árpád és Tamás Sándor személyében komoly támogatókra építhetünk az önkormányzat és a megyei tanács részéről. Úgy érzem, a szövetség nem tett meg mindent, hogy Székelyföldre jöjjön ez a rendezvény, hiszen a sepsiszentgyörgyi arénában adottak voltak a technikai feltételek is. Sajnálom, hogy nem kemény harcban veszítettük el ezt, hanem feladta a szövetség és visszalépett.

Ha a magyar és a román válogatott is marad a divízió I/A-ban, van esély, hogy két év múlva mégis Székelyföldön legyen a világbajnokság?

Ezt nagyon nehéz előre megmondani. Rendkívül nehéz ebben a csoportban bennmaradni, idén Magyarországnak is komoly feladatot jelentett, úgyhogy nagy kihívás lesz a srácoknak a jövőben, hogy a divízió I/A-ban folytathassák. Idén Románia egy hihetetlenül kedvező pozícióban volt, hiszen feljutóként egyedül neki volt szervezésre leadott hivatalos igénylése, a fentről visszaeső két csapat elvileg nem rendez, úgyhogy végig kitarthatott volna a pályázata mellett.

A Székelyföldi Jégkorong Akadémián a leglátványosabb fejlődés az infrastruktúra területén volt. A fejlesztésnek ez a része készen is van?

Ezen a területen is van még tennivaló, hiszen fel kell építenünk a kollégiumot Csíkkarcfalván, amivel elindulhat a központosított, rendszerezett elitképzés is. Ugyanakkor szükség van kisebb méretű műjégpályákra, amelyek még hatékonyabbá tudják tenni a korioktatási programot minden térségben. Az elmúlt három évben gyorsabban haladtunk a tervezettnél, itt az érdem szinte kizárólag a finanszírozóé, a magyar kormányé és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-é, mert a támogatást tőlük kaptuk. Bármilyen szakmai munka, szervezés kevés önmagában ahhoz, hogy ilyen léptékben haladjunk, ha nincs meg hozzá az anyagi fedezet.

Hogy áll a kollégium építése, milyen funkciója lesz az új létesítménynek?

Elképzeléseink szerint már idén elkezdjük az építkezést, előrehaladott állapotban vannak a terveink, a nyár folyamán véglegesítjük őket, és ha minden a megfelelő ütemben zajlik, akkor őszre építkezési engedélyünk lesz, és ekkorra a kivitelezővel is alá szeretnénk írni a szerződést. Bízom abban, hogy 2020-ban talán már lehetőségünk lesz az első csoportok befogadására.

Azt tervezzük, hogy 9. osztálytól felfele három évfolyamnak biztosítunk szállást, étkezési, tanulási és edzési lehetőséget, ugyanakkor ez lenne a főhadiszállása az egyetemista csapatunknak is.

A felsoroltak alapján az elmúlt szezon csakúgy, mint az eddigi három év sikeresnek bizonyult. De az intézmény céljait, küldetését tekintve mi jelenti az SZJA sikerét? Egyáltalán mit jelent egy formálódó, jövőorientált sportakadémia számára a siker?

Egyik legfontosabb eleme a sikernek, hogy az akadémia be tudjon ágyazódni abba a társadalmi rendszerbe, amelyikből kinő. Hihetetlenül fontosak azok az apró, láthatatlan szálak, amelyekkel beépül a társadalomba, az a kapcsolat, amely egy szülővel, egy szurkolóval, egy intézménnyel, egy önkormányzattal létrejön. Az akadémia nem egy üvegburában létező kuriózum, hanem szerves része kell legyen a székelyföldi emberek hétköznapjainak. Aki korcsolyaoktatásra hozza a gyerekét, aki fiatal jégkorongozóként arról álmodozik, hogy majd a legnevesebb ligákban játszik, a néző, a szülő, a nagyszülő, az edző, mindenki meg kell találja a számítását egy ilyen rendszerben.

A másik fontos cél az igényesség és a kiválóság elérése. Ha mindannyian, akik ebben a rendszerben dolgozunk, edzők és vezetők, nem vagyunk magunkkal szemben nagyon igényesek, és nem próbálunk kiválóságra törekedni, akkor nem tudunk napról napra jobbak lenni, előre lépni. Mindig a legjobbakhoz és a legjobbak által elvégzett munkához kell viszonyítanunk magunkat. Önmagunknak hazudunk, ha azt gondoljuk, hogy képesek lehetünk fele annyi munkával kétszer annyi eredményt elérni.

Egy hároméves ciklus végén vagyunk, miről kell szólnia a következő három évnek?

A többről és a jobbról. Több munkáról és jobb minőségű munkáról, akár a játékosokról, akár az edzőkről, akár a sportvezetőkről beszélünk. A folyamatos tanulásra kell koncentrálnunk, mindenkinek, aki a rendszerben dolgozik, önmagát folyamatosan felülmúlva kell törekednie a tanulásra, az újabb ismeretek elsajátítására. Így tudunk majd egy teljesen más perspektívát nyújtani a felnőtt jégkorongcsapatoknak, amelyek a székelyföldi mozgalom piramisának csúcsát jelentik.

 
 
 
 
Vissza
 
 
 
 
Minden jog fenntartva. Copyright © 2016 SZ.J.A. Székelyföldi Jégkorong Akadémia