Ha a jégkorong az igazi szenvedélyed, akkor is jótékony hatása van, ha más sportágakat is kipróbálsz. Nem hiszel nekünk? Kérdezd meg azokat a játékosokat, akikkel az éves játékosbörzén beszélgettünk Buffalóban.
Az egyik legalapvetőbb, a jégkorong alapjait érintő kritikus hangvételű vita, amely a napokban folyik, a specializáció kérdése körül alakult ki. Igen, a gyerekek egész évben jégkorongozhatnak a különböző tavaszi és nyári versenysorozatoknak köszönhetően, de valóban kell ez nekik?
Korábban beszéltem egy NHL-es fejlesztési vezetővel, aki azon a véleményen volt, hogy még az NHL-be draftolt játékosok is túl sokat voltak jégen a nyár folyamán az újonctáborok és a válogatottszünet között. Persze, a kemény versenyzések korában a szülők félnek, hogy a gyerekük visszaesik.
Nos, miért ne kérdezzük meg erről a témáról magukat a legjobb játékosokat? Az NHL drafton jónéhány jégkorongozónál érdeklődtem arról, hogy űztek-e más sportot pályafutásuk során. Majdnem mindenki igennel válaszolt.
„Úgy nőttem fel, hogy kipróbáltam magam különböző sportágakban, és ezt folytatni is fogom, mert egy kapusnak nagyon atletikusnak kell lennie” – vallja Pyotr Kotchetkov.
Kotchetkov az NHL draft legnépszerűbb kiegészítő sportja, a foci mellett még asztaliteniszezik is. Harris Baisdell, a North Dakota újonca a labdarúgás mellett a lacrosse-t említi, ami szintén egy népszerű választás.
„A lacrosse-hoz rengeteg olyan készségre van szükség, amit a jégkorongban is használunk, például hatalmas szerepe van a koordinációnak. A futás nagyon hasznos a szívnek, és amikor jégpályán vagy 6-7 hónapon keresztül, igazán jó lehetőség, hogy kicsit eltávolodj tőle és felfrissülj” – mondja Baisdell.
Az NHL-es csapatok a maguk részéről üdvözlik ezt a változatosságot. Ryan Jakowski az amatőr játékosok megfigyelőinek vezetője a Buffalo Sabres együttesénél. Szerinte egy játékos sportmúltja képet ad arról is, hogy mivé válhat a jövőben. Jankowski korábban dolgozott a New York Islandersnél is, az ottani draftokról idézett fel egy kiváló példát, a később 40 gólt szerző kapitány esetét.
„Anders Lee-t draftoltuk, aki két sportot is űzött. Nagyszerű amerikai futballista volt, és igazán jó jégkorongozó is, de soha nem fókuszált jobban egyik sportágra sem a másik kárára. Amikor elkezdett jégkorong-specifikusan készülni, rengeteget fejlődött a játéka, mert jobb volt lábbal, ügyesebben korcsolyázott és nem volt már olyan kimondottan erős, amilyennek lennie kell egy védőnek az amerikai futballban” – idézte fel Jankowski.
Jankowski dolgozott a kanadai szövetségnél is, ahol bepillantást nyerhetett ennek a területnek az alapelveibe.
“A szövetség azon az állásponton volt, hogy próbálj ki különböző sportokat, mert számolni kell a kiégés veszélyével. Ha például egész évben jégkorongozol, vajon nem betegszel bele 16-17-18 éves korodra? Szükség van, hogy szüneteket tarts és kipróbálj dolgokat fiatalon, hogy meg tudd találni önmagadat” – hangsúlyozta Jankowski.
Tevor Timmins a Montreal Canadiens általános igazgatójának asszisztenseként és draft szakemberként szintén jól látja a változatosság fontosságát a következő generáció esetében.
“Van egy dolog, amit nem nevelünk bele a mai gyerekekbe. Túl sok a hoki: tavaszi hoki, nyári hoki. Ha a gyerek bármilyen módon fejleszteni tudja az atletikusságát, sportosságát, akkor hosszútávon jégkorongozóvá válhat. Rengeteg lehetőség van – golf, tenisz, foci – ami segít, hogy a jövőben jobb hokistává érjen.”
Tinédzserként nem arra kell koncentrálnod, hogy az NHL-es játékosmegfigyelők figyelmét felkeltsd.
“Egy alulképzett, alulfejlett sportoló esetében igyekszünk kideríteni, hogy mennyi potenciál rejlik benne, a teste mennyire formálható, hogy például több izmot szedjen magára. Megvan-e benne a kellő versenyszellem, az előre lépésbe vetett hit. Mindenki szeretne győzni. Itt mi olyan játékosokat keresünk, akikben megvan az akarat, hogy erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy sportolóként, jégkorongozóként fejlődni tudjanak. Mi a fejlődési potenciált keressük” – összegezte Timmins.
Végezetül vessünk egy pillantást az alábbi listára, amely egy keresztmetszetét adja azoknak a draft-résztvevőknek, akik többféle sportot is űztek, a listán az is szerepel, hogy hány éves korukban fejezték be a másik sportágat, sportágakat.
Albin Greve, jobbszélső: labdarúgás és amerikai futball, 10 éves koráig.
Ilya Nikolaev, center: labdarúgás és kosárlabda, 7 éves koráig.
Mattias Norlinder, védő: labdarúgás, 14 éves koráig.
Dominick Fensore, védő: baseball 16 éves koráig és lacrosse, ötödik osztályos koráig.
Matthew Robertson, védő: labdarúgás, baseball, lacrosse, 12 éves koráig.
Johnny Beecher, center: labdarúgás, kosárlabda, középiskolás koráig.
Hunter Jones, kapus: lacrosse, 15 éves koráig. Lacrosse-ban csatárként szerepelt.
Peyton Krebs, center: lacrosse, atlétika (800 m), tavalyig.
Samuel Bolduc, védő: baseball 13 éves koráig, de kikapcsolódásként máig játssza.
Kirby Dach, center: Semmilyen más sportágat nem űzött.
Harrison Blaisdell, center: labdarúgás és lacrosse, 13-14 éves koráig.
Connor McMichael, center: labdarúgás, három évvel ezelőttig.
Ethan Phillips, center: lacrosse és labdarúgás gyerekkorban. Később teniszezett, most is szörfözik minden nyáron.
Artemi Kniazev, védő: labdarúgás, tenisz, úszás, kosárlabda, jelenleg is gyakorolja kikapcsolódásként.
Samuel Fagemo, balszélső: labdarúgás, 12 éves koráig.
Cole Caulfield, jobbszélső: amerikai futball, baseball, 13 éves koráig.
Pyotr Kotcethkov, kapus: labdarúgás, asztalitenisz, utóbbit jelenleg is játssza.
Philip Broberg, védő: labdarúgás és floorball, 12 éves koráig.
Owen Lindmark, center: kosárlabda, labdarúgás, amerikai futball, 9 éves koráig, baseball 16 éves koráig. Nyolc éves korban kezdett csak korcsolyázni.
Drew Helleson, védő: labdarúgás, amerikai futball, baseball, 7. osztályos koráig.
Jackson LaCombe: lacrosse és labdarúgás, 4-5. osztályos koráig.