Második kiszállására készül a Sapientia U23 az Európai Egyetemi Hoki Ligában (EUHL). A fiúk az előző kiutazás óta a román bajnokságban játszottak mérkőzéseket, amelyeken nagyon bíztató, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak. Ennek megfelelően jó hangulatban és motiváltan indultak útnak. A nyugat-európai túrára készülve a gárda egyik kiváló formában lévő játékosával, Ambrus Leventével beszélgettünk.

Öt EUHL-es találkozót már teljesítettek Jens Brändström és Antal Zsombor tanítványai októberben. Akkor nagyon jól kezdték a szereplést, de fokozatosan elfáradtak, ami az eredményekben is megmutatkozott, hiszen előfordult, hogy felkészültségben a Sapival azonos szinten álló csapatokkal szemben nem jött össze a pontszerzés.

A hazatérés után kimondottan koncentráltan jégkorongoztak az egyetemisták, hiszen a román bajnokság legjobb együtteseivel szemben is sikerült bebizonyítani, hogy senki nem veheti félvállról a Sapientia U23-at.

Először a Sportklubot sikerült egyetlen gólon tartani, majd néhány nappal később Gyergyóban szintén egy góllal tudott csak nyerni a hazai csapat. Utóbbi meccsen 1-0-ra, sőt 3-1-re is vezettek a mieink, végül 4-3-ra győzött a listavezető. Ebbe a sorba még egy 5-1-es gyergyói és egy 9-0-s brassói vereség csúszott be.

A szoros eredménnyel véget érő találkozókon az egységes csapatmunka mellett közös pont volt a stabil kapusteljesítmény. A 4-3-as GYHK elleni meccsen Béres Szilárd állt a vasak között, és hatástalanított 68 lövést. Szeredában pedig Ambrus Levente 70 védése, illetve 98,5%-os hatékonysága is kellett ahhoz, hogy összejöhessen a bravúr.

A következő napokban hasonló teljesítményre lesz szükség mindenkitől, ugyanis szombaton, vasárnap és kedden sorrendben az Opole, az Oswiecim és a Zsolna vár a fiúkra.

A kiutazás alkalmából Ambrus Leventével készítettünk rövid interjút.

Az idei szezon előtt tértél haza Debrecenből Székelyföldre. Miért esett a választásod a Sapientia U23-ra, miért volt vonzó számodra ez a lehetőség?

Igen, mindig is szerettem volna itthon játszani. Debrecenben nagyon sokat tettek a fejlődésem érdekében. Támogattak mindenben, amit nagyon köszönök, és sosem felejtem el azt a pár évet, amit ott töltöttem, és azt a sok embert, akik mellettem álltak.

A Sapientia U23-ban lehetőségem nyílt felnőtt színvonalú mérkőzéseket játszani. Itt, ha jól teljesít az ember, akkor akár nagyobb csapatoktól is lehetőséget kaphat a bizonyításra, ami szerintem nagyon nagy motiváció tud lenni egy fiatalnak. Sok játékpercet kapunk, így van tér a fejlődésre, ezért is döntöttem úgy, hogy itthon lesz a legjobb nekem.

Hogy sikerült a beilleszkedésed, milyen tapasztalatokat gyűjtöttél a csapattársakkal, a szakmai stábbal kapcsolatosan?

A csapattársak nagyrészét ismertem a válogatottból, így nem volt nehéz a beilleszkedés, könnyen befogadtak. Az edzők is nagyon közvetlenek velünk, ami sokat segít, és megkönnyíti a kommunikációt. Ez elengedhetetlen egy csapatban.

Az idei szezonban az látszik, hogy Béres Szilárddal közösen komoly stabilitást adtok a csapatnak. Milyen hatással vagytok egymásra? Miben segít téged az, hogy a gárda legtapasztaltabb tagja éppen a te posztodon játszik?

Bevallom, az elején nekem furcsa volt, hogy ennyivel idősebb kapus a „versenytársam”, de megszoktam, és nagyon jól kijövünk. Úgy érzem, egymást is tudjuk motiválni. Ha CC [Béres Szilárd – szerk. megj.] jól véd az egyik meccsen, akkor nekem még jobban kell védenem a következőn. Ugyanez megy fordítva is, ami mindkettőnkre jó hatással van. Sokat dolgozunk pluszban is közösen száraz edzéseken. Mindig bíztatjuk egymást, segítünk egymásnak, amiben csak tudunk. Nagyon örülök, hogy megismertem, és egy ilyen csapattársam és barátom lett az ő személyében.

Néhány nappal ezelőtt a Sportklub elleni 1-0-s vereség alkalmával azzal hívtad fel magadra a figyelmet, hogy 60 perc alatt 70 lövést hárítottál. Hogy értékeled azt a mérkőzést? Milyen élményt jelentett számodra?

Úgy gondolom, az a bizonyos 1-0-s vereség alkalmával nagyot küzdöttünk, és megleptük Csíkszeredát annak ellenére is, hogy végül kikaptunk. Egy győzelemmel ért fel szerintem a csapat számára, és lendületet ad a következő mérkőzésekre.

Ugyanakkor ki szeretném emelni, hogy ez az eredmény nem az én érdemem, hanem az egész csapaté, egy csapatként értük el. Nem gondolom, hogy felhívtam magamra a figyelmet, én csináltam a dolgom, és amit tudtam, megfogtam. De az ember nem lehet elégedett magával sosem, hiszen ezen a meccsen is kaptunk egy gólt, és voltak hibák ugyanúgy az én részemről is.

Ezek a hibák motiválnak, hogy még keményebben dolgozzunk, hogy legközelebb ne Csíkszeredának legyen 1-0, hanem fordítva. Azt, hogy 71-et lőttek kapura, én nem éreztem. A meccs végen jöttek a csapattársak, és kérdezték, hogy tudom-e mennyi lövést kaptam. Nem lehetünk 100%-ban elégedettek, nagyon sok kemény munka van még előttünk. Rengeteg kemény mérkőzés vár ránk, ahol meglepetést akarunk okozni, és borítani a papírformát.

Októberben már lejátszottatok 5 mérkőzést az EUHL-ben, ami számodra akkor még ismeretlen terep volt. Milyennek láttad az első kiszálláson a saját és a csapatod teljesítményét.

Úgy gondolom, teljesen más játékstílusú liga az EUHL, természetesen elsősorban itt kell meccseket nyernünk és tapasztalatot szereznünk. Jól kezdtük a túránkat, majd a végére elfáradtunk, hisz egymás után voltak a mérkőzések, de a fáradtságra nem lehet fogni semmit.

Szerintem az eddig megismert csapatok mindegyikét meg tudjuk verni okos, jó játékkal. Ingadozó volt a teljesítményünk, de ezt tudjuk stabilizálni nagyon kemény munkával, edzésekkel, aminek be fog érni a gyümölcse. A magam részével egyáltalán nem voltam elégedett, hiszen többet vártam el magamtól, de megyünk tovább, és teszünk érte, hogy legközelebb ilyen ne történjen.

Újabb 3 mérkőzés vár rátok a következő napokban. Lesz ismerős együttes is az ellenfelek között. Mire számítasz az egyes találkozókon?

Az elmúlt napokban nagyon erős csapatokkal tudtunk jó iramú, szoros meccseket játszani, és ezzel a lendülettel vágunk neki a túrának is. Mindent megteszünk, hogy 9 ponttal térjünk haza.

Ne maradj le újdonságainkról! Iratkozz fel hírlevelünkre ITT!