A Székelyföldi Jégkorong Akadémia megálmodóinak egyike volt, az indulás óta mentoredzőként dolgozik a képzési rendszer felépítésén. Most Románia világbajnokságra készülő U18-as válogatottját segíti, amelynek keretében 15 SZJA-s nevelésű játékos is helyet kapott. Antal Előd épp a varsói reptéren várakozott útban az észtországi divízió II/A csoportos vb-re, amikor interjút készítettünk vele. Részletesen beszélt az akadémia kezdeteiről, az eredményekről, a válogatott felkészüléséről és a közelgő tornáról is.

Felcsíkon dolgozó szakemberként az ötlet megszületésének pillanatától részt vett a Székelyföldi Jégkorong Akadémia életében, építésében. Hogy emlékszik vissza az indulásra?

Amikor edzőként Felcsíkra kerültem, Nagy Attilának volt egy nagyon jó kezdeményezése, amely azt célozta, hogy az ottani rendszert kicsit összefogjuk, és a színvonalat felemeljük a nagyobb hokiközpontok, Csíkszereda, Gyergyó szintjére. Ez fokozatosan egyre jobban kezdett működni, és jött az ötletünk, hogy a gyorsabb fejlődés érdekében lépjünk ki nemzetközi porondra. Ezért két éven keresztül úgynevezett Sekler Select csapatot szerveztünk szeredai, gyergyói, felcsíki gyerekekből, velük szerepeltünk nemzetközi tornákon. Ennek a sikerességén felbuzdulva álmodtunk egy nagyot, hogy ezt a törekvést terjesszük ki egész Székelyföldre, és akadémiai keretek között működtessük. Az akkori álom mostanra beteljesült, egy jól működő rendszert építettünk fel.

Milyen elvek, célok, szakmai szempontok határozták meg az akadémia működését? Milyen hatást gyakoroltak ezek a székely hokira?

Az elsődleges szempont, amit gyakorlatba ültettünk, az volt, hogy egy egységes szakmai anyagot készítsünk, amely mentén Székelyföld-szerte egyformán dolgozhatnak az edzők. Az azonos edzésmódszer, azonos edzésidő, azonos versenyeztetés biztosíthatja, hogy egymástól távol eső központok ugyanúgy fejlődjenek.

Ezzel a módszerrel a kisebb központokat is fel tudjuk zárkóztatni a nagyobbak mellé, hogy erősebb legyen a konkurencia, mélyebb legyen a merítési lehetőség. Az elitképzés indulásával most éppen az látszik, hogy a régió minden pontjáról be tud kerülni sok tehetséges gyerek, nemcsak a régóta működő nagyobb hokiműhelyekből érkeznek játékosok. U12-es korosztályban már a legtöbb központ szoros meccseket játszik egymással, mindenki közel azonos szintre tud idővel jutni.

Jelentős részben ennek az építkezésnek is az eredménye, hogy a válogatott keretében 15 SZJA-s kötődésű játékos van. Mit mond el ez a tény a sportág romániai helyzetéről?

Egy elég csonka és furcsa román bajnoki szezon van a hátunk mögött. A szervezők minden mással el voltak foglalva, csak azzal nem, hogy egy jó korosztályos versenysorozatot írjanak ki, bonyolítsanak le. Amikor összegyűltünk a válogatott edzői stábjával, az volt az elsődleges szempontunk, hogy olyan játékosokat hívjunk meg, akik idén megfelelő mennyiségű és minőségű meccset teljesítettek. Mivel a román ligában szereplő játékosoknak 3-4-5 mérkőzésük volt egész szezonban, az SZJA-sok viszont végigjátszották a magyar bajnokságot, ezért rájuk építünk.

Edzőként is különleges feladat ezt az U18-as válogatottat irányítani. Hogy alakult a megkeresés? Mennyi idő volt felkészülni a tornára?

Ez a felkérés úgy működött, hogy szóba került a nevem anélkül, hogy megkérdeztek volna, de utólag örülök, mert az SZJA-s játékosaink mellett ott tudok lenni, van egy edző, aki ismeri és támogatja őket.

Az utolsó percben dőlt el, hogy lesz lehetőségünk 4 nap közös felkészülésre. Ezért is volt fontos, hogy olyan jégkorongozókat hívjunk meg, akik játékban vannak. A nem SZJA-s csapattagok jellemzően valamilyen külföldi bajnokságban tudtak idén tapasztalatot gyűjteni, ezért lehetett helyük a keretben.

A sok székely játékos behívása azt is jelenti, hogy jobban ismerik egymást, összeszokottabbak a fiúk, mint egy átlagos válogatott esetében. Hogyan hat ez a csapatra? Megnehezíti-e a nem SZJA-s játékosok dolgát? Mik a brassói edzőtábor általános tapasztalatai?

Ebben a pár napban arra esett a hangsúly, hogy a nem SZJA-s játékosokat is próbáljuk beépíteni ebbe a közösségbe, hogy ők is megtalálják a helyüket, hasznára legyenek az együttesnek. Egyéni beszélgetéseken is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, hogy mindenki el tudja végezni a rá bízott feladatot.

Az edzőtábor során meglepően pozitív tapasztalatok értek minket. Sikerült az első napokban letisztázni, hogy nem egy katonás rendszert akarunk építeni, hanem azt szeretnénk, hogy legyen jó hangulat a csapaton belül, mert úgy lehet megfelelően teljesíteni. Ezt mindenki megértette, és megfelelő irányba változott a viszonyulás.

Egy ilyen sajátos esetben, amikor ennyire sok SZJA-s játékos van a keretben, milyen elveket követ a stáb a sorok kialakításánál, mire figyel a csapatkohézió megteremtésekor?

Arra törekedtünk az edzőtáborban, hogy azok a fiúk kerüljenek egymás mellé, akik a szezonban is együtt voltak. Brassóban két barátságos mérkőzést is tudtunk játszani. Az ukrán helyzet miatt ott edz a Donbass Donetsk U18-as csapatának egy része. Velük játszottunk kétszer. Így éles helyzetben is meg tudtuk nézni a válogatottat, de csak minimális változtatásokra volt szükség a sorokban.

Ezeken a meccseken hogy teljesített a csapat?

Jó benyomást tett ránk, viszont tudjuk, hogy egy világbajnokságon más a hangulat, más a lelkiállapot, másak a körülmények. Az első jelek jók, meglátjuk, hogy alakulnak az események a továbbiakban.

Néhány, a felnőtt jégkorongban jó nevűnek számító nemzet válogatottja is vár a csapatra Észtországban. Mit lehet előzetesen elmondani a világbajnokság mezőnyéről?

Az angolokról tudjuk, hogy ütközős, kemény hokit játszanak, az észtek nagyrésze Finnországban edződik, közülük néhány a finn első osztályban is meghatározó szerephez jut, a litvánok orosz kötődésű ligákban játszanak. Nagyon nehéz azonban bármi konkrétat mondani a csapatokról, hiszen a járvány miatt két éve nem volt vb. Generációról generációra változik a játékosok minősége. A nevek alapján látjuk, hogy vannak, akik erős csapatokban készülnek, de biztosat nem tudunk mondani.

Kemény hét vár a fiúkra. Milyen eredménnyel, milyen teljesítménnyel lennének elégedettek a hazatéréskor?

A minimális cél a bentmaradás, viszont egy minél fényesebb éremmel lennénk igazán boldogok.

A válogatott programja:

Április 3. 12.30 Szerbia-Románia

Április 5. 12.30 Nagy-Britannia-Románia

Április 6. 19.30 Észtország-Románia

Április 8. 12.30 Románia-Litvánia

Április 9. 19.30 Románia-Dél-Korea