Belépés Regisztrálás Székelyföldi Jégkorong Akadémia főtámogatója
Hírek
 
Tapasztalt kanadai edzővel bővült az SZJA stábja
2019-02-16
 

Újabb elismert szakember csatlakozott a Székelyföldi Jégkorong Akadémiához. Az észak-amerikai születésű Larry Sadler feladata elsősorban a kapusok profi felkészítése lesz. Pályafutásáról, szakmai eredményeiről, képzési elveiről és az új közegről is mesélt. A nemzetközileg is elismert edzőt nemcsak a sportág iránti szeretet köti Székelyföldhöz, de egy sajátos nyitottság, kíváncsiság és tisztelet is kialakult benne az itt élő emberekkel szemben. 

Meséljen kicsit magáról, hol született, hol nőtt fel?

Kanadában, Torontóban születtem, majd később Peterborough-be költöztem.

Hogyan került kapcsolatba a jégkoronggal?

Édesapám sikeres jégkorongozó volt, a Toronto Maple Leafsszel állt szerződésben, a Tulsa Oilers nevet viselő farmcsapatuknál játszott. Ő bátorított, hogy próbáljam ki magam ebben a sportágban. Rendszeresen kivitt a Maple Leafs mérkőzéseire, hogy lássak profi csapatokat. Lenyűgöztek a kapusok, szerettem volna én is olyan lenni, mint ők. Édesapám vette nekem az első szakkönyvet, ahogy az első kapuskorcsolyát is. Utóbbit azután, hogy rájött, a mezőnyjátékosok és a kapusok korcsolyája különböző. Ekkor már öt éve voltam kapus. Azt hiszem, biztos akart lenni abban, hogy tényleg ez a poszt áll a legközelebb hozzám. Sosem helyezett rám semmilyen nyomást, hiszen egyáltalán semmit nem tudott arról, mit jelent kapusnak lenni. Középiskolás koromig minden edzésre és meccsre ő vitt el.

Hogyan alakult a pályafutása ezt követően?

Utánpótláskorú játékosként Torontóban, majd egy híres, St. Michaelsben működő akadémián tanultam és edzettem. Mikor felvételt nyertem a Torontói Egyetemre, rövid ideig még folytattam a hokit, de egy sérülés következtében úgy döntöttem, hogy felhagyok az aktív játékkal és a tanulmányaimra fókuszálok. Olvasva Lloyd Percival The Hockey Handbook című könyvét elhatároztam, hogy edzői diplomát szerzek. Érdekesség, hogy néhány évvel később éppen én szerkesztettem az új, átdolgozott kiadását Percival könyvének.

Akkor jöttem rá, hogy Kanadában nincsen speciális kapusedzés, ezért elkezdtem erre a területre koncentrálni. Miután befejeztem Torontóban a tanulmányaimat, a York Szövetségi Egyetem volt a következő állomáshelyem, ahol edző szakon tanultam. Ezt követően szakmai igazgatója voltam az ontarioi szövetségnek. Részt vettem különböző, felkészülést támogató anyagok megalkotásában, edzőszemináriumokat terveztem. A kapusedzés területén elsajátított ismereteim lehetővé tették, hogy találkozzak és tanuljak nemzetközileg elismert, NHL-ben is tevékenykedő edzőkkel, mint például Mitch Korn vagy épp Rick Wamsley.

Ezen az úton szeretnék továbbra is haladni. A következő nyáron a terveim szerint vezető cseh kapusedzőkkel készülök majd. Emellett folyamatosan együttműködök olyan szakemberekkel, akik a kapusok mentális felkészülésére szakosodtak. Nemrég egy kanadai specialista segítségével elkezdtem egy olyan technológiával dolgozni, amely a kapusok szemmozgásának, látásának fejlesztésében lehet a segítségünkre.

Hogyan került Európába?

Egyik barátom mesélt olyan észak-olaszországi klubokról, ahol kapusedzőre volt szükség, ezzel egy időben felhívta a figyelmemet a Székelyföldi Jégkorong Akadémiára. Itt pont hozzám hasonló szakembert kerestek. Beszéltem a szakmai igazgatóval, Del Pedrickkel, aki meghívott, hogy ismerjem meg a terveiket és egyeztessünk arról, mivel tudnék hozzájárulni az ő programjukhoz.

Mik voltak az első benyomásai a régióról és a Székelyföldi Jégkorong Akadémiáról?

Keveset tudtam korábban az itt folyó munkáról, ezért az érkezésem előtt igyekeztem minél jobban megismerni a térség történelmét és a sportág gyökereit. Izgatottan fedeztem fel az akadémia mögött álló kiváló elképzeléseket, teljesen lenyűgöztek az adottságok, az itt dolgozó stábtagok és a program céljai.

Milyen elvárásokkal, célokkal kezdi el a székelyföldi munkát?

Ilyen esetben a legfontosabb, hogy először nyitottan figyeljük meg az adott intézmény programját működés közben, és csak azután mondjunk ítéletet, vagy tűzzünk ki célokat. A megfelelő tervezés olyan embert igényel, aki közelről megvizsgálja a dolgokat és csak azután javasol módosításokat, vagy mutat irányt. Az előítéleteken alapuló ötletek kontraproduktívak lehetnek, és akadályozhatják egy projekt megvalósulását.

Véleménye szerint mi jellemzi a jó jégkorongozót?

Ahogy egy közeli finn barátom, Hannu Nykvist szokta mondani, minden kiváló hokista először is egy megfelelő munkamorállal, intelligenciával, együttérzéssel, jó kommunikációs képességgel és vezetői készségekkel rendelkező ember. Ezenkívül kiváló sportolónak kell lennie, aki tisztelettel viszonyul az edzéshez, aki képes figyelni az edzőjére, aki a körültekintő táplálkozásra és a megfelelő gyakorlatokra is hangsúlyt fektet. Ugyanakkor persze elengedhetetlen, hogy kiválóan tudjon jégkorongozni, mind technikai, mind taktikai szempontból felkészült legyen.

Mi kell ahhoz, hogy valakiből profi kapus válhasson?

Egy jó kapus rendelkezik mindazzal, amit feljebb említettem. Ugyanakkor mentálisan nagyon erősnek kell lennie, hogy el tudja viselni a poszttal együtt járó nyomást, és sose hagyja, hogy az adott helyzet föléje kerekedjen, bekebelezze. Képesnek kell lennie önfegyelemre és céltudatosságra, folyamatosan kihívások elé kell állítania önmagát, hogy jobbá váljon. Elengedhetetlen, hogy elkötelezett legyen az iránt, hogy a legapróbb elemeken, hibákon is tudjon dolgozni. Végül pedig humorérzékre is szüksége van, hogy jobban meg tudja szűrni a külvilágból jövő hatásokat.

Mit fog elvárni a tanítványaitól az SZJA-nál?

Azt kérem a kapusaimtól, hogy legyenek figyelmesek, elemzőek, kritikusak, mindig kérdezzenek rá, ha nem értik, hogy mit és miért csinálunk. Legyenek kreatívak, és ne féljenek a kudarctól a siker felé vezető út során. A legfontosabb, hogy jobbak legyenek ma, mint amilyenek tegnap voltak, ne fussanak el a kemény munka elől, és vállalják a felelősséget a tetteikért, megmozdulásaikért.

Mi jelenti Ön számára a legnagyobb kihívást a Székelyföldi Jégkorong Akadémiánál?

Tanulmányozva a térség történelmét és sportéletét, azt gondolom, a legfontosabb kihívás, hogy fel tudjam ébreszteni a valódi székely versenyszellemet. Ez a régió és az itt lakó emberek évszázadok óta megpróbáltatások, sikerek és nehézségek közepette maradtak meg olyannak, amilyennek én megismerhetem őket, ehhez makacsságra, kitartásra, büszkeségre volt szükség. Persze a siker megkívánja, hogy az ember elköteleződjön egy eszme mellett, és hű legyen hozzá, ez teszi egyedivé ezt a térséget. Mintha minden tettükkel azt üzennék a székelyek: „Még mindig itt vagyunk, és keményen fogunk dolgozni, hogy megerősödjünk.”

 
 
 
 
Vissza
 
 
 
 
Minden jog fenntartva. Copyright © 2016 SZ.J.A. Székelyföldi Jégkorong Akadémia