Belépés Regisztrálás Székelyföldi Jégkorong Akadémia főtámogatója
Hírek
 
„Európa egyik legmodernebb felkészítő központját álmodtam meg”
2018-11-18
 

Erdélyben született, ma Ausztriában él. Látta a legszínvonalasabb edzőtermeket Európában, a legprofibb erőnléti edzőktől tanult. A Székelyföldi Jégkorong Akadémia meghívására most visszatér egy időre Székelyföldre, ugyanis ő építi fel az akadémiai központ erőnléti felkészítő termét. Zakariás Zsolttal beszélgettünk szülőföldről, karrierről, a karcfalvi terveiről.

 

- Hol született, hol telt a gyerekkora?

- Brassóban láttam meg a napvilágot, de a gyerekkoromat Csíkszeredában töltöttem, iskolába is itt jártam. A művészetiben kezdtem a tanulmányaimat, zongoráztam.

 

- A pianínót hogyan cserélte le korcsolyára?

- Székelyföldön nagyon jók az adottságok a téli sportokhoz, Csík térsége az ország egyik leghidegebb vidéke, Románia Szibériája, ezt mindenki tudja. Én többféle sportágat kipróbáltam, miközben persze zenéltem. Ám az akkori zongoratanáromnak nem tetszett,  hogy örökké izzadtan érkeztem az órára, mert hogy edzésről mentem, így az év végi vizsgán, mikor tíz-tizenegy éves lehettem, meghúzott. Ez nekem eldöntötte a sorsomat! Azt gondoltam, rendben, akkor a zeneteremből átköltözöm végleg a sportpályára. A gyorskorcsolya lett az életem, ezt csináltam húsz évig.

 

- A középiskola után mi következett?

- 1982-ben bejutottam a testnevelési főiskolára Bukarestben. A történetben van egy csavar, mert magyarul felvételiztem, románul végeztem a tanulmányaimat, és végül németül államvizsgáztam Bécsben.

 

- Az osztrák tanulmányok után már vissza sem tért Romániába?

- Ez egy dobbantás volt, ahogy nevezik. Én is áldozata voltam az akkori rendszernek, számos helyen éreztették velem, mint sok más erdélyi magyarral, hogy sokkal többet kell teljesítenem ahhoz, hogy elismerjenek, mint a többségi nemzet sportolóinak, és akkor diplomatikusan fejeztem ki magam. Tehát láttam, hogy nekem nincs lehetőségem Romániában a fejlődésre, és nincs lehetőség arra, hogy megfelelő színvonalon sportoljak. Ausztriában pedig tárt karokkal várt a bécsi korcsolyaklub.

 

- Itthon figyelték?

- A művészeket, sportolókat eléggé szemmel tartották. Mivel mi utazhattunk, több információnk volt a világ fejlődéséről, mint a civileknek, arról, hogy hol tart a világ és hol Románia, és a diktatúra szerette elfojtani ezeket az információkat. A rendszerváltás után nekem is megkerült a dossziém, abban hetvenöt oldalon keresztül nagyon szépen el lehet olvasni, mennyire figyelték és kutatták, hogy teszek-e revolúcionista kijelentéseket, ejtek-e ki rendszerellenes szavakat, pedig engem akkor semmi nem érdekelt, csak a sportolás. Azóta eltelt nagyon sok év, de ha megyek át a román-magyar határon, ma is gyomoridegem van, pedig már nincs mitől félni, de a régi rossz érzés megmaradt.

 

- Hogyan alakult a sportkarrierje Bécsben?

- Két éven belül az állampolgárságot megkaptam, így képviselhettem Ausztriát a nagy versenyeken, világkupákon, európai- és világbajnokságokon. Már Romániában is többszörös korosztályos bajnok voltam, de az új országomban is jöttek a szép sikerek. Többszörös osztrák bajnoki cím, pályacsúcsok Ausztriában, Olaszországban. A sportkarrierem szépen haladt, benne voltam az osztrák válogatott csapatban.

 

- Hogyan tartotta fent magát akkoriban?

- Na igen, közben pénzt is kellett keresni, egy darabig dolgoztam egy kórházban, mint műtős  kisegítő, aztán a honvédség finanszírozásával sportoltam, tehát fizetést kaptam érte. ’94-ben, két héttel az olimpia előtt lesérültem, ekkor maradt abba a versenysport. Így a megyei sportorvosi intézményben kezdtem az aktív sportolás utáni karriert, mint tanácsadó.

 

- Nem sok magyar mondhatja el, hogy iskolát alapított Ausztriában…

- ’96-ban, két tornatanár társammal megalapítottuk a karintiai sportgimnáziumot. Azóta is ott dolgozom, huszonegy éve vagyok a szakmai irányítója. Egy két évvel ezelőtti felmérés alapján tudjuk, hogy ez a legsikeresebb sportiskolai modell Ausztriában.

 

- Folyamatosan képzi magát. Miért tartja ezt fontosnak?

- Hiszek az élethosszig tartó tanulásban, nem elégedhetünk meg azzal a tudással, amivel huszonévesen kijövünk az iskolapadból. Én az utóbbi tíz évben rengeteg pénzt fordítottam a saját képzésemre, egész Nyugat-Európát bejártam, a legprofibb szakemberekhez mentem el magán úton, és szó szerint megvásároltam a tudásukat. Európa legmodernebb erőnléti felkészítő központjait láttam, tudom, hogyan működnek, milyen szakmai munka folyik ezekben a sportcentrumokban. Itt Klagenfurtban is én raktam össze ezt a részét az iskolának, szóval szakmailag ez a munka nekem nagyon fekszik.

 

- Az erőnléti edzés nem keverendő össze a body buildinggel, vagyis testépítéssel. De miben más?

- Én az adott sportág követelményeihez szükséges fizikai felkészítést végzem. Minden sportághoz más testrésznek kell erősnek lennie. Más az izomzata a jégkorongozóknak, mint például az úszóknak vagy a teniszezőknek, így értelemszerűen más edzésprogram is vonatkozik rájuk.

 

- Milyen tapasztalata van a jégkorong terén?

- Felkészítettem például öt osztrák jégkorongozót, akik az észak-amerikai ligába kerültek, ugyanakkor jelenleg is edzek hokistát, aki ebben a ligában játszik, de az osztrák jégkorong-válogatottnak is voltam az erőnléti edzője.

 

- Milyen felkészítő központot képzelt el a Székelyföldi Jégkorong Akadémia növendékei számára?

- Olyan erőnléti centrumot szeretnék létrehozni, hogy a sportolók azt kívánják, ott is lakhassanak! Mind logisztikailag, mind légkörben egy olyan edzési lehetőséget akarok kialakítani, persze lépésenként, két-három évente egy újabb beruházással fejleszteni, hogy a mai, modern, 2018-as követelményeknek megfeleljen, ne kelljen kompromisszumot kötni. Európa egyik legmodernebb felkészítő központját álmodtam meg!

 

- Nemcsak edzőtermet épít, hanem szakmailag is foglalkozik majd a fiatalokkal. Milyen korosztállyal?

- Nyolcéves kortól egészen az U23-ig én felelek majd a sportolók erőnlétéért. De az edzőket is képezni fogom.

 

- Hogyan látja, mennyire fejlődőképesek a székely sportolók?

- Én hiszek abban, hogy Székelyföld kivételesen tehetséges a téli sportokban, ott van például Miklós Edit, milyen fantasztikus eredményeket ért el! A székely gyerekek szívósak, strapabíróak, erősek, bírják a terhelést, a munkát, jól lehet őket edzeni. Tapasztalatom szerint körülbelül hét év, mire komoly fejlődést lehet elérni, tehát gondolok arra, hogy a székelyföldi jégkorongozók akár az első ligába is bekerülhetnek, de már most is lehet nagyobb ugrást produkálni.

 

- Ön szerint Székelyföld számára mit jelent a Székelyföldi Jégkorong Akadémia?

- Úgy gondolom, a sport a legjobb befektetés a jövő generációnak.

 

- Ausztriában szokott honvágya lenni?

- Egy otthonom van. Ha megyek Székelyföldre, akkor mondom azt, hogy hazamegyek. Ezzel mindent elárultam…

 

 
 
 
 
Vissza
 
 
 
 
Minden jog fenntartva. Copyright © 2016 SZ.J.A. Székelyföldi Jégkorong Akadémia